Altenburger Gusztáv

A Altenburger Gusztáv témája már régóta lekötötte az emberek figyelmét. Az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatásával a Altenburger Gusztáv különböző összefüggésekben tanulmányozás, vita és vita tárgya volt. A történelem során a Altenburger Gusztáv döntő szerepet játszott a társadalomban, a kultúrában és az emberi fejlődésben. Ahogy folytatjuk a Altenburger Gusztáv feltárását és jobb megértését, nyilvánvalóvá válik annak fontossága, hogy átfogó és átgondolt módon foglalkozzunk ezzel a témával. Ebben a cikkben a Altenburger Gusztáv különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy jobban megértsük ezt a témát és a mai világban betöltött relevanciáját.

Altenburger Gusztáv
Született1841. április 6.
Pest
Elhunyt1895
Foglalkozásaheraldikus,
címerfestő

Altenburger Gusztáv (Pest, 1841. április 6. – 1895) heraldikus, címerfestő. Budapest közigazgatásában dolgozott hivatalnokként.

Munkássága

1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésének előkészítésekor az erre kijelölt öttagú bizottság Altenburger Gusztáv tervezetét hagyta jóvá Budapest címereként, melyet az 1873. március 29-i fővárosi közgyűlés el is fogadott.

Magyarország nagycímerének terve

Ő tervezte meg Magyarország államcímerét (középcímerét), melyet az uralkodó 1874. február 9-én szentesített.[1] Valamikor a kiegyezés után elkészítette Magyarország nagycímerének tervét is, mely olyan tartományok címereit is tartalmazza, amelyek valaha a magyar királyság uralma alá tartoztak, így az egyfajta igénycímer. Olyan területek (36. Galícia, 37. Lemberg) címereit is tartalmazza, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia joghatósága alatt álltak, ezért ennek a címertervnek a törvénybe iktatása soha nem merült fel komolyan. A Magyarország címertára című mű alapanyagát az általa 16 éven át gyűjtött címerek és pecsétek képezték. Ez a mű 150 táblán 1500 címert tartalmaz.

Cikkeket közölt a magyar címerekről a Századokba (1872), a Pester Lloydba (1875. 221. sz.), a Független Hírlapba (1879. 184. 185. sz.) és az Ország-Világba (1883). A Magyar Országos Levéltárban található hagyatéka tartalmazza a magyarországi települések pecsét- és bélyegzőlenyomatait, valamint címerkivágatait.

Művei

  • 1867 A magyar szent korona és koronázási jelvények. Pest.
  • 1867 A Magyar szent korona alá hajdan tartozott és jelenleg tartozó részeknek, megyék és nagyobb városoknak czimerei. Pest.
  • 1885 Magyarország czimertára. Budapest. (Rumbold Bernát címerfestővel együtt adták ki, a szöveget Tagányi Károly írta. A mű befejezetlen.)

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ Altenburger Gusztáv nagycímerterve. . (Hozzáférés: 2011. május 10.)

További információk