Barcza Imre

A mai világban a Barcza Imre különböző területeken nagy jelentőséggel bír. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Barcza Imre állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Az ezzel kapcsolatos vélemények változatosak és gyakran ellentétesek, ami jól mutatja a kérdés fontosságát és összetettségét. Ebben a cikkben a Barcza Imre-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük hatását, következményeit és lehetséges megoldásait a hatékony kezelésre. A Barcza Imre perspektívájától függetlenül kulcsfontosságú, hogy megértsük a hatókörét és a kezelésének lehetséges módjait.

Barcza Imre
Született

Budapest
Elhunyt1938. május 16. (56-57 évesen)[1]
Balatonfüred
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (52-1-5)[2][3]

Barcza Imre (Budapest, 1880.[4]Balatonfüred, 1938. május 16.)[5] a Kereskedelmi és Iparkamara főkönyvtárosa, turisztikai szakíró, bibliográfus, hegymászó.

Életpályája

Barcza Endre és Varácski Amália fia. Kiváló túraszervező és tevékeny turisztikai szakíró volt. Főfoglalkozása főkönyvtáros és bibliográfus volt. Számos magashegyi túra leírását neki köszönhetjük, részt vett a Budapest környéki, valamint a mátrai és a bükki turista útikalauzok megírásában. Emellett bibliográfiák készítésével is foglalkozott. A Magyar Könyvészet 20. század eleji évfolyamait Petrik Gézával együtt szerkesztette.

Főbb művei

  • A magyar bankkérdés és vámpolitika irodalma (Bp., 1911); Online
  • A magyar parlamenti választási jog legújabb irodalma (Bp., 1912);
  • A középeurópai vámunió kérdésének irodalma (Bp., 1917); Online
  • Budapest Duna-jobbparti környéke. 52 képpel, 6 tábl. 10 alapr., 2 várostervr. és 4 térképpel. (Részletes magyar útikalauzok I. köt., 2. füz.) 268 oldal. Budapest, 1920. (A könyv társszerzője Thirring Gusztáv volt.);
  • Magyar Könyvészet 1901–1910 (szerk. Petrik Gézával, II. köt., Bp., 1928); összegyűjtötte az 1911–1920. évek kéziratban maradt anyagát.

Jegyzetek

Források

További információk