Tábori Emil

Ebben a cikkben a Tábori Emil-re fogunk összpontosítani, amely téma az elmúlt években egyre fontosabbá vált. A Tábori Emil alapvető szempont, amely mindennapi életünk különböző területeit érinti, a személyes egészségtől és jóléttől a gazdaság és a társadalom egészéig. Ennek mentén részletesen megvizsgáljuk a Tábori Emil-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak hatását, hatókörét és lehetséges megoldásait. Interdiszciplináris megközelítéssel több nézőpontból közelítjük meg a Tábori Emil-et, így az olvasónak egy teljes és naprakész látásmódot kínálunk a ma oly aktuális témáról.

Tábori Emil
SzületettTyroler Emil
1874. március 5.
Detta
Elhunyt1936. április 30. (62 évesen)
Budapest III. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17A parcella, 5. sor, 19. sírhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tábori Emil témájú médiaállományokat.

Tábori Emil, 1913-ig Tyroler[1] (Detta, 1874. március 5. – Budapest, 1936. április 30.)[2][3] magyar színész, színműíró, színházi rendező.

Élete

Tyroler Adolf kereskedő, dettai birtokos és Hübsch Regina (1842–1886) gyermekeként született izraelita családban. Rákosi Szidi színiiskolájának növendéke volt. Pályáját 1896-ban Selmecbányán kezdte, ahová Egri Kálmán szerződtette. 1897-ben fél évig a Népszínházban szerepelt, ahonnan Leszkay András Aradra hívta. Ezt követően több vidéki társulatnál játszott a Felvidéken, a Dunántúlon és Erdélyben. 1904 és 1914 között Krecsányi Ignác buda–temesvári társulatának színésze és rendezője volt. A társulat megszűnt az első világháború alatt, így több vidéki városban, többek között Sopronban és Szombathelyen lépett színpadra. 1919-ben a Kollektív Színtársulat rendezőjeként működött. 1924-ben Ausztriában játszott. 1929-től 1933-ig a Komédia Orfeum főrendezője és házi szerzője volt. 1931-ben társulatával fellépett több erdélyi településen.[4] 1895-től írt operetteket, drámákat és paródiákat, jelentős fordítói tevékenysége is. Kabaréjeleneteit külföldön is játszották. Vígjátéki zsánereket, parasztfigurákat, karakterszerepeket játszott, gyakran szerepelt a saját maga által írt színművekben. Halálát szívizomelfajulás okozta.

A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra, az izraelita hitközség által adományozott díszsírhelyen.

Családja

Felesége Gyulai Juliska, született Lusztig Johanna Julianna Éva (Baja, 1881. május 15. – ?)[5] színésznő volt, aki maga is színészek gyermekeként született. Fiatal éveit a gyöngyösi zárdában töltötte. Tizenhat éves korától szüleivel vidéken szerepelt, majd tizenöt éves színházi működés után nyugalomba vonult.

Gyermekei

  • Tábori Terézia, Terka (Szekszárd, 1899. szeptember 16. – ?) színésznő, újságíró. Rákosi Szidi iskolájának növendéke volt, majd vidéken hősnői szerepeket játszott. Miután Athénban férjhez ment, elhagyta a színészi pályát. Második férje Mandel Simon színész volt, akivel 1937. december 11-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.
  • Tábori Sári (Budapest, 1908. április 4. – ?) színésznő. Vidéken naiva volt. 1926-ban ment férjhez.
  • Tábori Lili (Budapest, 1912. április 28. – ?) színésznő. Külföldön működött előbb, apja mellett. 1929 novemberétől a budapesti Komédia Orfeum szubrett-színésznője és apja kedvenc partnere lett.

Főbb szerepei

  • Hauptmann: Henschel fuvaros – Wermelskirch
  • Schiller: Ármány és szerelem – Miller
  • Planquette: A corneville-i harangok – Bailly

Művei

Színművei

  • Két szerelem, vígjáték. Az Esterházy irodalmi pályázaton dicséretet nyert. (1895 május)
  • Az óbudai házasságközvetítő, bohózat. Bemutató: 1897., Kisfaludy Színház
  • A vigadó özvegy, operett 3 felvonásban. Társszerző: Ujváry Károly. Zeneszerző: Hetényi-Heidelberg Albert. Bemutató: 1907. július 25., Budai Színkör
  • Kozáklakodalom, operett 3 felvonásban. Társszerző: Orbán Dezső. Zeneszerző: Turry Peregrin. Bemutató: 1913. augusztus 8., Budai Színkör
  • Málcsi mozgósít, énekes, táncos pesti tréfa 3 felvonásban. Társszerző: Vágó Géza. Bemutató: 1915. augusztus 18., Budapesti Színház
  • Négy a kislány, operett 3 felvonásban. Társszerző: Vágó Géza. Zeneszerző: Barna Izsó. Bemutató: 1916. augusztus 11., Budai Színkör
  • Lőcsei ítélet, történelmi dráma 4 felvonásban. A mű elnyerte Szeged város 1 millió koronás pályadíját (1924. május 23.). Társszerző: Orbán Dezső. Bemutató: 1924. december 2., Szeged
  • A magzat című egyfelvonásosával a temesvári Arany János Társaság tüntette ki díjával. E darabot Táncos Tar Veronika címmel az Andrássy úti Színház mutatta be, Rákosi Szidivel és Kabos Gyulával a főszerepben.

Színműfordításai

  • Hol a cica?, operett 3 felvonásban. Zenéjét szerezte: Carl Ziehrer. Bemutató: 1905. augusztus 1., Fővárosi Nyári Színkör
  • Toubuisson ur házassága, bohózat 3 felvonásban. Bemutató: 1906. május 10. uo.
  • A fekete tenorista, bohózat, operett 4 felvonásban. Írta: Bouvier és M, Tonnery. Zenéjét szerezte: A. Lévy. Bemutató: 1906. május 24. uo.
  • Le a férfiakkal!, bohózat 8 felvonásban. Írta: Alexander Engel és Horst. Bemutató: 1908. május 15. uo.
  • A stréberek, bohózat. Írta: Alexander Engel és August Neidhart. Bemutató: 1908. május 9. uo.
  • A komédiások, operett 3 felvonásban. Írta: Benno Jacobsohn és Franz Wagner. Zenéjét szerezte: Carl Millöcker. Bemutató: 1908. június 28. uo.
  • A kedélyes paraszt, operett 3 felvonásban. Írta: Viktor Léon. Zenéjét szerezte: Leo Fall. Fordította: Révész Ferenc, a verseket Tábori Emil. Bemutató: 1909. június 25. uo.
  • Nők kedvence, bohózat 3 felvonásban. Írta: Alexander Engel és Horst. Bemutató: 1909. július 20. uo.
  • Az indiai nábob, operett 3 felvonásban. Írta: Srećko Albini. Bemutató: 1910. július 2. uo.
  • A kis vulkán, bohózat 3 felvonásban. Írta: Alexander Engel és Horst. Bemutató: 1909. július 14. Uo.
  • Lord Piccolo, operett. 1911. uo.
  • Mintaasszonyok, operett 3 felvonásban. Szövegét Mikszáth Kálmán A szelistyei asszonyok című elbeszéléséből írta: Paul Hübl és Martin J. Quedfeldt. Zenéjét szerezte: Franz Werther. Bemutató: 1912. május 17. uo.
  • Helda hercegnő, operett 3 felvonásban. Írta: Tom de Godement és Michel Farlane. Zenéjét szerezte: August M Fechner. Bemutató: 1912. július 19. uo.

Jegyzetek

  1. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 68977/1913. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 621. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 100. oldal 17. sor
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest III. kerületi polgári halotti akv. 207/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 11.)
  3. ↑ Meghalt Tábori Emil (1936. május 2.) Ujság, 12. évfolyam, 101. szám
  4. ↑ Tábori Emil erdélyi turnéja (1931. október 16.) Pesti Hírlap, 53. évfolyam, 235. szám
  5. ↑ Gyulai Juliska születési bejegyzése a bajai-belvárosi római katolikus keresztelési akv. 215/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 11.)

Források