Tőkés Ernő
A mai világban a Tőkés Ernő olyan téma, amely nagyon aktuálissá vált, és a mindennapi élet minden területén jelen van. Hatása megfigyelhető a politikában, a társadalomban, a gazdaságban és a kultúrában. A Tőkés Ernő egyre nagyobb érdeklődést váltott ki az emberekben, akik igyekeznek megérteni következményeit és következményeit. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tőkés Ernő-et, és azt, hogy miként vált napjainkra olyan releváns témává. Az eredetétől a jelenlegi hatásáig elemezzük hatását és szerepét a mai világban.
| Tőkés Ernő | |
| Született | 1883. június 7. Berzova |
| Elhunyt | ? |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | lelkész, egyházi író |
| Tisztsége | esperes |
Tőkés Ernő (Berzova, 1883. június 7. – ?) erdélyi magyar református lelkipásztor, egyházi író.
Életútja
Szászvároson, a Kuun Kollégiumban érettségizett (1903), Kolozsváron szerzett lelkészi diplomát a Református Teológián (1907). 1906–1907-ben segédlelkész Vulkánban, majd helyettes lelkész Tordoson (1907–1908), Székelykeresztúron (1908–1909), rendes lelkész Brassóban (1909–21). Közben az első világháború idején, 1916–18-ban tábori lelkész. 1921–40 között a bukaresti református egyházközség lelkipásztora, 1921-től esperes, 1924-ben a Királyhágómelléki református egyházkerület bukaresti ügyvivője. A bécsi döntések után elhagyta Bukarestet, Magyarországra, majd 1944-ben Nyugatra távozott.
Munkássága
Írásai a Református Szemlében jelentek meg, ezekben az egyház szeretetszolgálatával, az ifjúsági munkával, az 1919–38 közötti időszak regáti szórványmissziójával foglalkozott.
Nemzetpolitika vagy néppolitika c. füzetét (Bukarest, 1937) a Romániai Magyar Kisgazdapárt adta ki.
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
.svg){kind=small}
