Szuezi-öböl

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szuezi-öböl-et és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Szuezi-öböl eredetétől napjaink relevanciájáig számos területen vita és elemzés tárgya volt. Akár a tudomány, a politika, a technológia vagy a művészetek területén végzett munkája révén, a Szuezi-öböl kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. A következő néhány sorban megvizsgáljuk különféle oldalait, és azt, hogy hogyan formálta azt a világot, amelyben élünk. Ezenkívül megvitatjuk a Szuezi-öböl jövőbeli következményeit, és azt, hogy hogyan befolyásolja a következő generációkat. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy jobban megértse a Szuezi-öböl társadalmunkra gyakorolt ​​hatását.

Szuezi-öböl
A Sínai-félsziget, nyugati oldalán a Szuezi-öböllel
A Sínai-félsziget, nyugati oldalán a Szuezi-öböllel
Hosszúság314 km
Szélesség32 km
Átlagos mélység40 m
Legnagyobb mélység70 m
Elhelyezkedése
Szuezi-öböl (Egyiptom)
Szuezi-öböl
Szuezi-öböl
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 28° 45′, k. h. 33° 00′28.750000°N 33.000000°EKoordináták: é. sz. 28° 45′, k. h. 33° 00′28.750000°N 33.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuezi-öböl témájú médiaállományokat.

A Szuezi-öböl (arabul: خليج السويس khalīǧ as-suwais; korábban بحر القلزم, baḥar al-qulzum, "Nyugodt tenger") egy öböl a Vörös-tenger északi végén, a Sínai-félszigetől nyugatra. A Sínai-félszigettől keletre fekszik az Akabai-öböl. Kb. 300 km északtól északnyugatig, az egyiptomi Szuez városnál kezdődik és a Szuezi-csatorna bejáratánál ér véget. Az öböl középvonala mentén van Afrika és Ázsia határa.[1]

Földrajz

Az öböl a Vörös-tenger északnyugati ágát foglalja el Afrika és a Sínai-félsziget között. Ez a hármas kereszteződésű árokrendszer harmadik ága, a második ága az Akabai-öböl.

Az öböl hossza a Gubali-szoros (másképp: Jubali-szoros)[2] torkolatától Szuez városig 314 km, szélessége 19-32 km.

Geológia

Az öböl üledékes medencéjének rétegtani szakasza paleozoikus és oligocén kemény kőzetekből és karbonátokból, valamint miocén ésholocén klaszterekből és sókőzetekből áll. Három nagy olajmező található az öbölben: az El Morgan, amit 1964-ben fedeztek fel, a Belayim, amit 1955-ben fedeztek fel, és az Október mező, amit pedig 1977-ben fedeztek fel.[3] Az Október Mező a krétakori Núbia-formációból, a késő krétakori Nezzazat-formációból, a miocén Nukhul-formációból és a késő Rudeis-formációból áll.

Jegyzetek

  1. ↑ ISS EarthKAM: Images: Collections: Composite: Gulf of Suez, Egypt and Saudi Arabia. .
  2. ↑ Madiq jubal. Tageo.com database of geographic coordinate information
  3. ↑ Lelek, J.J., Shepherd, D.B., Stone, D.M., and Abdine, A.S., 1992, October Field, In Giant Oil and Gas Fields of the Decade, 1978-1988, AAPG Memoir 54, Halbouty, M.T., editor, Tulsa: American Association of Petroleum Geologists, ISBN 0891813330

Külső hivatkozások

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gulf of Suez című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.