Sárkányfa

Ebben a cikkben elmélyülünk a Sárkányfa lenyűgöző világában, feltárjuk annak számos oldalát, és felfedezzük az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. A kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatásától a történelemben betöltött relevanciájáig, a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásain és az akadémiai területen betöltött jelentőségén keresztül a Sárkányfa rányomta bélyegét az emberi lét számos vonatkozására. Ezeken az oldalakon végig elemezzük eredetét, fejlődését és jövőbeli lehetőségeit, megfejtve titkait, és teljes és gazdagító víziót nyújtunk a Sárkányfa-ről. Készüljön fel egy felfedező és tudású utazásra ezzel az izgalmas témával kapcsolatban.

Sárkányfa
Dracaena sanderiana
Dracaena sanderiana
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Spárgafélék (Asparagaceae)
Alcsalád: Medvefűformák (Nolinoideae)
Nemzetség: Sárkányfa (Dracaena)
Vand. ex L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárkányfa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkányfa témájú médiaállományokat és Sárkányfa témájú kategóriát.

A sárkányfa vagy sárkányvérfa (Dracaena) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, a spárgafélék (Asparagaceae) családjának Nolinoideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség.

Neve az ógörög δράκαινα, nőstény sárkány szóból származik, amit az egyes fajainak (valószínűleg leginkább a D. cinnabari-nak) felsértett törzséből kifolyó, megszáradva vörös színű gyantáról (sárkányvér) kapott.

Korábban az agávéfélék családjába, egyes más osztályozások pedig saját családba, a Dracaenaceae-be sorolták. Az APG II rendszerben még a molekuláris genetikai vizsgálatok, illetve az összevont lepellevelek, 6 porzója, kevés magvú bogyótermése alapján a csodabogyófélék (Ruscaceae) családjába sorolták. Mintegy negyven, főként óvilági trópusi cserje vagy fafaj tartozik ide, amelyek közül többet dísznövényként is tartanak.

Gyökere színes (sárga–narancssárga); sokáig főleg ennek alapján különböztették meg a nagyon hasonló alkatú, de fehér gyökerű bunkóliliomoktól (Cordyline spp.).[1]

Egyik legismertebb faja az Afrika keleti csúcsánál levő Szokotra szigeten növő szokotrai sárkányfa (D. cinnabari), a másik a Kanári-szigeteken növő kanári sárkányfa (D. draco). Valaha jóformán egybefüggő sárkányfaerdő borította Porto Santo szigetét is, ez azonban a helytelen erdőgazdálkodás eredményeként kipusztult, csak Madeirán maradt meg néhány sárkányfa. Az Arab-tábla félsivatagi tájain él a fűrészes levelű arab sárkányfa (D. serrulata). A núbiai sárkányfa (D. ombet) reliktum fajként az Észak-Afrika keleti részén a Vörös-tengerre néző sziklás hegyvidék lakója.

Alkatuk szerint két csoportba oszthatók:

  • Az egyik csoportba faméretű fajok tartoznak vaskos törzzsel, merev, széles alapú levelekkel; ezek félsivatagos területeken nőnek, és sárkányfák, üstökösfák néven ismeretesek
  • A másik csoportba kisebb, cserjeméretű fajok tartoznak karcsú szárral, hajlékony szalag formájú levelekkel; ezek esőerdők aljnövényzetében nőnek, és gyakran szobanövényként is tartják őket.

Fajok

Egy kanári sárkányfa Tenerifén
Fatermetű fajok
Cserjeszerű fajok

Jegyzetek

  1. ↑ Növénytár: Bunkóliliom (Cordyline) gondozása

Források