Ebben a cikkben a Félsivatag témáját széles és gazdagító perspektívából tárgyaljuk. Elemezzük a Félsivatag relevanciáját különböző kontextusokban, valamint a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. A szövegben a Félsivatag különböző megközelítései és nézőpontjai kerülnek feltárásra, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsanak a témában. Ezenkívül releváns adatok és szemléltető példák kerülnek bemutatásra, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy jobban megismerje és megértse a Félsivatag-et.
A félsivatag átmenet a sivatag és a füves puszta (préri, sztyeppe, szavanna) között. Ez az átmeneti öv akár több száz kilométer széles is lehet.
Két fő fajtájaː
A száraz éghajlat miatt keményszálú füvek, bozótok és más szárazságtűrő növények találhatók e tájon. A gyér növényzet még elegendő az erősen sós termőtalaj kialakítására, amely a félsivatagot elkülöníti a talajtakaró nélküli sivatagtól, illetve a csernozjomos (feketeföldes) mérsékelt övi és a margalitos (szintén feketeföldes) trópusi füves pusztától.[1] Jellegzetesek a tamariszkusz cserjék, az ürömfélék, a kaktuszfélék (Amerika), a szakszaul (Közép-Ázsia).[2] A növények gyökerei rendszerint mélyre hatolnak, a víztartó rétegekig.
Állatvilága: hüllők (kígyók, gyíkok), kutyafélék (pl. sivatagi róka) és macskafélék (pl. hiéna, vadmacska), teve, sáskák, pókfajok, skorpiók, ugrólábú rágcsálók, madarak (pl. talpastyúk, pusztai ölyv) stb.