A mai világban a Molekuláris genetika releváns témává vált, és sok embert érdekel. Akár az egészségügy, az oktatás, a technológia, a politika vagy bármely más terület kontextusában beszélünk a Molekuláris genetika-ről, hatása és jelentősége tagadhatatlan. Ebben a cikkben részletesen és behatóan megvizsgálunk mindent, ami a Molekuláris genetika-hez kapcsolódik, a történetétől és fejlődésétől a jelenlegi és jövőbeli következményeiig. Kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk ezt a témát, és világos és objektív képet adjunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse és értékelje a Molekuláris genetika fontosságát. Nem számít, milyen a témával kapcsolatos nézőpontja vagy tudásszintje, ez a cikk teljesebb és gazdagabb megértést nyújt a Molekuláris genetika-ről.
A molekuláris genetika a biológia egy ága, mely a gének szerkezetével és funkciójával foglalkozik molekuláris szinten. A molekuláris genetika felhasználja a genetika és a molekuláris biológia módszereit egyaránt. Meg kell különböztetni azonban a genetika más ágaitól, mint a populációgenetikától vagy a klasszikus genetikától. A molekuláris genetika egyik jelentős területe a molekuláris információ felhasználása az élőlények megfelelő osztályozására (molekuláris rendszertan).
A forward genetika célja, hogy egy ismert fenotípusos jegyből levezesse, milyen gén okozza az adott jelleget. Így az elsődleges cél a fenotípust létrehozó mutáció felderítése. Ezt mutagénekkel segítik elő. Amint a mutációt azonosították, a mutált gén is vizsgálhatóvá válik.
A reverz genetika célja, hogy egy azonosított mutációból, egy hibás génből következtethessen a fenotípusos jellegre. Bizonyos élőlényekben, mint az élesztő vagy az egér, kivitelezhető egy-egy gén inaktiválása, mely knockout, azaz kiütött gént eredményez. Az inaktivált, kiütött gént tartalmazó egérben megjelenő jelleg utal kiütött gén funkciójára. Ezért hívják ezt a területet reverz genetikának, hiszen a forwarddal ellentétes folyamatot jelöl.