Ma a Rieger Tibor lenyűgöző világába fogunk beleásni, egy olyan témába, amely a történelem során minden korban és kultúrában lekötötte az emberek figyelmét. A Rieger Tibor kimeríthetetlen ihletforrás és lenyűgöző, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos területen való relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár az emberek életében betöltött átalakító ereje miatt. Ebben a cikkben a Rieger Tibor különböző aspektusait fogjuk feltárni, az eredetétől a legújabb trendekig, hogy jobban megértsük jelentőségét és hatását a modern világra.
Rieger Tibor | |
Született | 1940. január 10. (85 éves) |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | szobrász |
Kitüntetései | Kossuth-díj (2018) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rieger Tibor témájú médiaállományokat. | |
Rieger Tibor (Gyálliget, 1940. január 10. –) Kossuth-díjas szobrász.
Diplomáját 1966-ban szerezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Szabó Iván és Pátzay Pál voltak. Műveinek fő alapanyaga a kő és bronz, időnként a fa. Készít kisplasztikákat, majd az 1980-as évektől monumentális köztéri körplasztikákat és középületeken elhelyezett domborműveket. Jelentős alkotása a pannonhalmi bencés apátság bazilikájának millenniumi kapuja, a mosonmagyaróvári 1956-os emlékmű és a kecskeméti második világháborús áldozatokra emlékező dombormű.