A mai világban a Philip Warren Anderson olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki, a politikától a populáris kultúráig. A Philip Warren Anderson heves vitákat váltott ki, és számtalan kutatást és publikációt inspirált. Legyen szó karakterről, történelmi eseményről vagy akár elvont fogalomról, a Philip Warren Anderson-nek sikerült kitörölhetetlen nyomot hagynia a kortárs társadalomban. Ebben a cikkben tovább fogjuk vizsgálni a Philip Warren Anderson jelentőségét és hatását, megvizsgálva annak számos oldalát és a mai világban betöltött jelentőségét.
Philip Warren Anderson | |
![]() | |
Született | 1923. december 13.[1][2][3][4][5] Indianapolis, USA |
Elhunyt | 2020. március 29. (96 évesen)[6][7][8] Princeton |
Állampolgársága | amerikai |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Lista
|
Sírhelye | Princetoni Temető[16] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Philip Warren Anderson témájú médiaállományokat. | |
Philip Warren Anderson (Indianapolis, Indiana, 1923. december 13. – Princeton, New Jersey, 2020. március 29.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Anderson Indianapolisban született és az illinoisi Urbanában nőtt fel. 1940-ben érettségizett a University Laboratory középiskolában. Ezután a Harvard Egyetemen tanult John Hasbrouck van Vleck tanítványaként. 1949-től 1984-ig a Bell Laboratóriumban dolgozott New Jersey-ben.
1967-től 1975-ig az elméleti fizika professzora volt a Cambridge-i Egyetemen. 1977-ben „a mágneses és rendezetlen rendszerek elektronszerkezetére vonatkozó elméleti vizsgálataiért” neki ítélték a fizikai Nobel-díjat, megosztva Sir Nevill Francis Mott-tal és John H. van Vleckkel. 1982-ben megkapta a National Medal of Science-t. 1984-ben visszavonult a Bell Laboratóriumból, és a fizika professzora volt a Princetoni Egyetemen.