Robert Woodrow Wilson

A Robert Woodrow Wilson olyan téma, amely a világ minden tájáról felkeltette az emberek figyelmét. A mai társadalomban betöltött relevanciájával a Robert Woodrow Wilson az akadémikusok, a szakértők és még a nagyközönség érdeklődési területévé is vált. A Robert Woodrow Wilson hatása tagadhatatlan, és hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki, a politikától a szórakoztatásig. Ebben a cikkben elmélyülünk a Robert Woodrow Wilson jelentésében és fontosságában, feltárva számos dimenzióját és a modern társadalomban betöltött szerepét.

Nem tévesztendő össze a következővel: Thomas Woodrow Wilson.
Ez a szócikk a Nobel-dijas amerikai fizikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Robert Wilson (egyértelműsítő lap).
Robert Woodrow Wilson
Született1936. január 10. (89 éves)[1][2][3][4]
Houston
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Woodrow Wilson témájú médiaállományokat.

Robert Woodrow Wilson (Houston, Texas, 1936. január 10. –) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás egyik felfedezője.

Élete

Apja olajkutató volt, aki szabad idejében kedvtelésből rádiókat javított, ezért Robertet már piciny gyermekkora óta érdekelte az elektrotechnika és kiemelten a rádiózás. A középiskolában az átlagosnál jobb, de messze nem kiemelkedő tanuló volt, és 1953-ban éppen csak sikerült bejutnia a Rice Egyetemre. Ottani tanulmányait élvezte, mind jobb eredményeket ért el, és kitüntetéssel végzett, ami után 1957-ben felvették a Kaliforniai Műszaki Egyetemre (Caltech). Ott a Cambridge-ből érkezett vendégelőadó David Dewhirst tanácsára rádiócsillagászattal kezdett foglalkozni, és eközben az ugyancsak Cambridge-ből jött Fred Hoyle tanácsára az állandó állapotú világegyetem elméletének hívévé vált.

1958 nyarán Houstonban feleségül vette Elisabeth Sawint.

Első kutatási témájaként az Owens-völgyi Rádiócsillagászati Obszervatórium távcsövével elkészítette a Tejútrendszer rádiótérképét. Témavezetője eleinte a távcső megépítéséből oroszlánrészt vállaló John Bolton volt; miután Bolton hazautazott Ausztráliába, Maarten Schmidt vette át a munka irányítását. A távcsőhöz a Bell Laboratórium egy mézer erősítőpárt fejlesztett ki, és a mérnökökkel megismerkedve Wilson egyre inkább úgy gondolta, hogy a Ph.D. megszerzése után a Bellnél szeretne elhelyezkedni. Doktori értekezését 1962-ben nyújtotta be.

1963-ban állt munkába a Bell Crawford Hill-i telephelyén, hogy az ottani kürtantennával dolgozzon. Ez időben ott rajta kívül csak egy rádiócsillagász volt: Arno Allan Penzias. A két fiatal szakember közösen kezdett dolgozni, és együttműködésük hosszútávúnak bizonyult.

A felfedezés

Bővebben: kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás

1978-ban Arno Allan Penziasszal közösen nyerte el (megosztva) a fizikai Nobel-díjat. 1964-ben a Bell Laboratóriumban egy új típusú antennán dolgoztak, és olyan zajforrást találtak, amit nem tudtak se azonosítani, se megmagyarázni, se kiküszöbölni — bár számos módszerrel próbálkoztak. Robert Dicke állapította meg, hogy az ősrobbanásból visszamaradt háttérsugárzást észlelték.

Jegyzetek

  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ https://www.nasonline.org/programs/awards/henry-draper-medal.html
  6. ↑ The Nobel Prize in Physics 1978 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. ↑ Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. április 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)

Források

  • John Gribbin: 13,8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419

További információk