Neobarokk
A neobarokk a művészetben, különösen az építészetben a historizmus egyik stílusirányzata.
Átvitt értelemben
Egyes források a két világháború közötti magyarországi politikai rendszert illetve annak egyes vonásait - átvitt értelemben - neobarokknak nevezik. (pl. Ujváry Gábor: Egyetemi ifjúság a „neobarokk társadalomban”.
Képgaléria
-
Málnai Béla által tervezett neobarokk bérház, Budapest, Kossuth Lajos tér 13-15.
-
Az Opéra Garnier homlokzata, Párizs, 1875.
-
A saltai katedrális (Argentina), 1858-1882.
-
Mulhouse, Szent Fridolin-templom 1906.
-
Freyming-Merlebach, templom, 1913.
Jellemzői
Története
Franciaországban
A rendkívül magabiztos Garnier a részletekkel túlterhelt neobarokk stílussal - saját bevallása szerint - a „III. Napóleon stílus”-t akarta megteremteni. Tény, hogy a párizsi Opéra (1862-1874) a neobarokk építészet valóságos áradatát indította el Franciaországban, de Németországban, Olaszországban, sőt az amerikai földrészen is, mind Észak-, mind Dél-Amerikában. Garnier sikere, fontossága, hatása nem az újszerű és merész formai megoldásokból adódik, hanem a szintézisalkotásban nyilvánul meg, egyben azzal, hogy halmozza a részleteket. Az egész színházi épület szerkezetének minden egyes eleme a teatralitásig hangsúlyozódik: az előcsarnok, a lépcsőház, a hall, a színpad, az öltözők, a messziről látható vaskupola, a belső díszítések visszatérése a homlokzaton, a szokatlanul sajátos életet élő szobrászati elemek, melyek közül legkiválóbbak Jean-Baptiste Carpeaux Tánca és Eugène Guillaume Muzsikája. Garnier térszemlélete igen merész a szélsőségesen hangsúlyozott részletek együttese miatt.
Angliában
Magyarországon
A 19. század második felében, főleg a kiegyezés táján az első világháborúig felpezsdült építési tevékenység kínálta feladatokat Magyarországon is a történeti építészeti stílusok kiaknázásával oldották meg, akárcsak Európa egyéb államaiban. Í historzimus által kínált stílusirányzatok egyike volt a neobarokk.
Legfontosabb képviselője Wälder Gyula volt, de Hültl Dezső mellett Kotsis Iván, Fábián Gáspár, Györgyi Dénes és mások is nagy szerepet játszottak az elterjedésében.
Jegyzetek
- ↑ Valóság, 1991 (34. évfolyam, 5. szám
- ↑ Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935) 62. old.
- ↑ https://orszagut.com/por/a-magyar-neobarokk-epiteszet-158
Források
Kapcsolódó szócikkek
|
Ez a művészeti témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
|
.svg)