Napjainkban a Mozarab építészet nagyon fontos témává vált társadalmunkban. Akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásának, akár a gazdasági, politikai vagy társadalmi szférában gyakorolt befolyásának, akár a történelmi kontextusban való relevanciájának köszönhetően, a Mozarab építészet emberek millióinak figyelmét és érdeklődését ragadta meg világszerte. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mozarab építészet-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a jelenlegi evolúcióig, beleértve az emberi élet különböző területeire gyakorolt hatását. Továbbá elemezzük a Mozarab építészet jövőbeli kilátásait és lehetséges következményeit a társadalom jövőjére nézve.
A mozarab építészet egy kora középkori művészeti stílus, amely a preromán stílus része és Al-Andalusban és León királyságában alakult ki. Fő emlékei templomok. Ezek alapvetően a vizigót hagyományokat követik, de stílusuk eltér az asztúriai preromán építészetétől.
A mozarab építészet a korai román és mór elemekből alakult ki.[1] Igen sok mozarab templom a 9. század végén, illetve a 10. században épült. Ehhez jelentősen hozzájárult, hogy a 10. században iszlámellenes fanatizmusuk miatt elüldözték Córdobából a keresztény szerzeteseket. Az északi királyságokba áttelepült szerzetesek ott újfajta templomokat kezdtek építeni.
A mozarab épületek számos részlete iszlám formákat őriz, de összhatásuk teljesen elüt a kor arab építészetétől.
A templomok berendezése a mozarab rítus igényeinek megfelelő, de szobordíszeik alig voltak.
Két legfontosabb csoportja a toledói és a kasztíliai-leóni. Utóbbiak közül kettő különösen jelentős:
A mozarab építészet főbb példái:
Castille és León:
Cantabria:
Aragón:
La Rioja
Katalónia:
Galicia: