Napjainkra a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely sokféle szempontot lefed, és következményei jelentős hatást gyakoroltak a társadalomra. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudomány és technológia területén való relevanciájáig a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap folyamatos vitákat váltott ki, és minden korosztálytól és hátterű ember érdeklődését felkeltette. Ebben a cikkben a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, és elemezzük jelentőségét különböző összefüggésekben, átfogó áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy megértsék a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap jelentőségét és lehetséges következményeit a mai világban.
Ezen időszak alatt zajlott a teljes magyar közmédiarendszer átszervezése. A teljes közmédia (MR, MTV, Duna, MTI) ingatlanvagyonát és a 3431 főből[3] álló munkavállalóinak túlnyomó részét az MTVA vette át.
Kezdetben divizionális szervezet formában működött, a négy szervezet négy önálló divízióként (Divízió I., II., III., IV.) tagozódott be az MTVA-ba. Ezután 2010 és 2016 között – a párhuzamosságok miatt – hat nagyobb hullámban elbocsájtásokat hajtottak végre.[4] Miközben a diviziókat fokozatosan kiürítették, a megmaradt dolgozókat folyamatosan helyezték át a vagyonkezelő új struktúrájába (ugyanakkor hatalmas felháborodást váltott ki a szakszervezeteknél, hogy a leépítéssel párhuzamosan az MTVA új dolgozókat is felvett[5]).
Mivel a közmédia a közszolgálati feladatai alapján a teljes társadalom számára kínál tartalmakat, a nézettségi és elérési adatokat a teljes népességre vonatkozóan teszik közzé. Ezek alapján a hat közszolgálati televízióadó átlagos napi elérése összesen közel 4 000 000 fő.[7]
2016. január 1-jétől az MTVA csatornáinak reklámidejét az Atmedia értékesíti.[8]
2018 óta
Az MTVA-s időszak a magyar közmédia pénzbőséges időszaka a folyamatosan növekvő állami finanszírozásnak köszönhetően.
A műsorgyártás költségeinek jelentős része jelenleg a prémium sportjogokra (Formula 1, Bajnokok Ligája - utóbbi elvesztése után az Európa-liga és a Konferencia Liga) illetve a piaci áron felül vásárolt magyar futballbajnokság sportjogaira megy el.[9][10] A tévés portfolió összes csatornáinak közönségaránya 2023-ban a 10%-ot sem érte el az egész napot tekintve.[11]
A nézett műsorai gyártásuk során nem mentesek a konfliktusoktól. Emellett az MTVA teljes időszakára jellemző a túlzó politikai elfogultság az aktuális kormányzat irányába (lásd a fentieket a Kritikák, botrányok szakaszban).
Az MTVA bevételének több mint 90%-a állami támogatás. Bevételének túlnyomó részét közszolgálati hozzájárulás címen kapja meg, emellett az NMHH-tól évente 10 milliárd Ft-os törvényi támogatást is kap. A kereskedelmi bevételei csupán töredéke a teljes bevételnek, amelyek az elsősorban belföldi reklám és szponzorbevételek.
A jelentős költségvetés ellenére az MTVA 2015-re újabb hiteleket halmozott fel (részben a megvásárolt székházzal kapcsolatban).[13] 2015. december 15-én a magyar állam 49,2 milliárd Ft összegben átvállalta az MTVA hiteleit. Ezzel egyidejűleg döntés született az MTVA feladatellátásához nem szükséges állami tulajdonú ingatlanok MNV Zrt részére történő átadásáról.[14][15][16]
Az MTVA gazdálkodásának főbb adatai (milliárd Ft-ban)
Az MTVA 2013-ban két, egyenként kb. 100 m2-es ingatlant vett Tusnádfürdőn - hozzátartozó 545 m2-es és 778 m2-es telkekkel együtt - összesen 207 ezer euróért (60 millió Ft, 2013 júliusi árfolyamon).[40] 2020-ban eladásra kerültek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. részére.[41]
Stúdiói
Az óbudai székházban hat új stúdiót alakítottak ki, azóta üzemszerűen öt működik.
A közmédia szervezetek vagyonátadása után az MTVA az alábbi társaságokban szerzett tulajdoni részt:[46][47]
Jelenlegi társaságok
Magyar Rádió Művészeti Együttesei Nonprofit Kft. (korábban: Közszolgálati Kulturális Nonprofit Kft., Pannónia Művészeti Nonprofit Kft., Pannónia Rádió Kft.)
Fő funkciója a reklámügynöki tevékenység és a művészeti együtteseinek működtetése. Ide tartozik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Magyar Rádió Énekkara és a Magyar Rádió Gyermekkórusa.[48]
MTVA Digitalizációs Műhely Kft.
A 2011-ben MTVA által alapított társaság feladata az adatszolgáltatás, web-hosting és a NAVA-val kapcsolatos feladatok.
Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány
Az alapítvány a médiaszolgáltatások tartalmának előállításában részt vevők továbbképzésével foglalkozik.[49]
N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.
A kft. fő tevékenysége a Nemzeti Sport sportnapilap kiadása.
Korábbi társaságok
Új Média Szolgáltató és Teletext Kft. (korábban: Új Képújság Kft., Új Média Kft.)
Fő feladata volt a Teletext és a közmédia online felületeinek működtetése, fejlesztése illetve a feliratozás. A cég 2019-ben végelszámolással megszűnt.[50][51]
MTVA Kiadói Kft. (korábban: MTI Kiadói Kft.)
Folyóiratok és időszaki kiadványok kiadás volt a cég feladata. A kiadó cég 2018 elején szüntette meg az évtizedek óta megjelent RTV Részletes és a Telehold heti műsorújságokat. Bár felmerült lehetséges felvásárló, ez végül nem valósult meg.[52]
Promo-Press Kft. (korábban: Promo-Pressz Kft.)
Feladata a folyóiratok és időszaki kiadványok kiadása volt valamint hírügynökségi tevékenység.
Médiapozitív Kft.
Feladata televízióműsor összeállítása és szolgáltatása volt. A közmédia ide szervezett ki bizonyos gyártási, szerkesztési feladatokat. 2017 végén megszűnt.[46]
Korábbi szolgáltatások
Filmforgalmazás
2012 és 2017 között az MTVA filmfogalmazással is foglalkozott. Az első A boldogság sosem jár egyedül című francia film volt, amely 2012. október 4.-én került a mozikba.[53] Elsősorban európai – többnyire francia – filmek kerültek mozis forgalmazásba. Olyan filmeket mutattak be többek között, mint:
A médiumot többször érték kritikák, hogy hangsúlyosan és gyakran kizárólagosan az azt létrehozó Fidesz-kormányzat véleményeit és nézőpontját közvetíti.[57] Az MTVA-t megalakulása óta számos bírálat érte, miszerint a második Orbán-kormány azzal a céllal hozta létre, hogy kormánypropagandát közvetítsen.[58][59][60][61][62][63] Több esetben hírhamisítás is történt, amikor egy esemény eredeti információit, illetve körülményeit hamis látszatot keltve utólagosan manipulálták, vagy eleve valótlanságokat állítottak róluk.[64][65][66][67][68][69][70][71][72][73][74][75]
Áttekinthetetlen felelősségi viszonyok a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA között
A Duna Médiaszolgáltatónak alig vannak alkalmazottai, a műsorokat az MTVA és a hozzá tartozó alkalmazottak készítik a Duna megrendelésére.[59] A számlákat közvetlenül az állam fizeti. Míg az adminisztratív munkát ellátó Duna Médiaszolgáltató 3, addig a műsorgyártással foglalkozó MTVA 130-140 milliárd forintból gazdálkodik nagyjából a 2023-2024-es években.[76][77] Így felmerül, hogy a médiatörvényben a közszolgálati médiával szemben támasztott elvárások nem teljesülnek, mert a szerkesztői felelősség, és a Közszolgálati kódex betartása az MTVA felé nincsenek megfogalmazva. A két cég közötti kapcsolatviszonyt nem szabályozza általános keretszerződés 2015 óta, nem átláthatóak a folyamatok és a felelősségi viszonyok zavarosak, amit az Európai Unió is kifogásol, ahogy a felügyeletet ellátó Médiatanács függetlenségét is. A témával foglalkozó Szabad Európa cikksorozatának hatására a Magyar Újságírók Országos Szövetsége állásfoglalást adott ki, amelyben sürgeti, hogy „végre legyenek átláthatóak a közmédián belül a szerkesztési és pénzügyi viszonyok”. Ennek közlését azonban az MTI megtagadta.[78][79]
Konfliktusok a műsorgyártásban
2013 január elején D. Tóth Kriszta, a DTK műsorvezetője felmondott, miután az MTVA egy csoportos létszámleépítés során elbocsátotta a showműsort készítő stáb jelentős részét (a szerkesztői csapatából öt embert kirúgtak, hármat áthelyeztek, ketten külföldre költöztek), és állítólag újabb kirúgásokra lehetett számítani, amelyek már érintették volna a show stábjának legfontosabb embereit is.[80]
2015 februárjában az MTVA felbontotta a produkciós szerződéseit a Hung-Ister Zrt. gyártó stúdióval, amelyek a köztévé nézettebb műsorait is érintették:
a hétköznap esti Maradj talpon! kvízműsort ideiglenesen szüneteltették,[81]
illetve az MTVA megpróbálta felbontani a cég és a Szerencsejáték Zrt. műsorainak (pl. ötöslottó-sorsolás) hosszútávú gyártási szerződését.[83]
A döntésben szerepet játszhatott, hogy két héttel korábban Simicska Lajos, a műsorokat gyártó cég tulajdonosa – és korábbi Fidesz-közeli üzletember – számos interjúban elmondta véleményét az Orbán által felépített új rendszer diktatórikus vonásairól, valamint a miniszterelnökkel szemben kritikus média „kicsinálásáról”.
A televíziós produkciók végül más Fidesz–közeli cégekhez kerültek: a Maradj Talpon! előbb alvállalkozóhoz (Show & Game Produkciós Kft), majd belső gyártásba, végül Halkó Gabriellához köthető Apropó Média Produkciós Kft gyártásába került át,[84] ahogyan A Dal is.[85] A Hung-Ister Zrt. pedig 2018 végén a KESMA tulajdonába került.[86]
2015 március 15-ét követően az M1 hírcsatornaként működött tovább, de már aznap technikai nehézségek léptek fel és az első nap délutánjára a közmédia televíziós hírgyártó rendszere összeomlott. Másnaptól stúdióbeszélgetések és riport összeállítások helyett egy ideig országgyűlési közvetítéseket sugároztak.[87]
2015 végén csoportos létszámleépítés keretében az MTVA elbocsájtotta Jakupcsek Gabriellát, a közmédia legnézettebb műsorának számító Magyarország, szeretlek! vetélkedő egyik állandó csapatkapitányát és a Ridikül női talk-show műsorvezetőjét.[88] Pár órával később visszavették volna a képernyőst de úgy, hogy nem kívántak számára indoklást fűzni a korábbi kirúgásához.[89][90] Műsorait később más műsorvezetők vették át.[91]
A Maradj talpon! című vetélkedőben 5 év után a fél stábot lecserélték kevésbé rutinosabb szakemberekre.[92] A műsorvezető Gundel Takács Gábor elmondta: korábban kétszer volt arra jelzés, hogy a stáb összetételét szeretnék megváltoztatni, de akkor még meg tudta győzni a döntéshozókat. A műsorvezető 2017. február 17-én önként távozott a műsorból (és a csatornától is), miután az egyik jelentkezőt a vetélkedőben politikai alapon nem engedték játszani.[93][94][95]
Szujó Zoltán, az M4 Sport akkori műsorvezetője és egykori sportfőszerkesztője egy rádiós interjúban elmondta: 2015 után az MTVA nemtelen dolgokra hivatkozva lehetetlenített el és rúgott ki szakembereket a sportot közvetítő stábból. Ennek hatására több kollégájával összefogva nyílt levélben figyelmeztették a főnökeiket, hogy a további elbocsájtások a műsorok színvonalának a rovására mennek majd.[96] Ez többek között megtörtént a 2019-es Formula–1 spanyol nagydíjon: a helyszíni közvetítés hangproblémáit Budapestről nem tudták megoldani, ezért hazahívták a kommentátorokat (Szujóval – miután nem jelent meg a spanyol nagydíj közvetítésekor az itthoni stúdióban – az MTVA szerződést bontott).[97][98]
2022 novemberétől a Petőfi Rádió és M2 Petőfi műsorait a Petőfi Média Groupon keresztül készítették el, a tartalmak előállításán Sivák Péter dolgozott. 2023 májusában a szerződést felbontották.[99]
Egy másik epizódban a meghívott vendég Majka volt, de a szereplése előtt el akarták küldeni, mert utólag vették észre, hogy fent van a jóváhagyott vendégek listáján. A műsorvezető hallani sem akart arról, hogy elküldjék a már sminkben ülő vendéget, és felvették a beszélgetést. Kiírták DVD-re az anyagot, és megmutatták a vezetőségnek, akik végül engedélyezték a leadását.[101]
Ezek nagyon érdekes dolgok, mert ez leírva soha nincs. Ez úgy történik, hogy nekem jóvá kellett hagyatnom – egy belső gyártású műsor volt –, hogy kikkel szeretnék interjút készíteni, és azt gondolom, hogy ez oké is, hiszen egy intézmény része vagy És akkor mindig telefon illetve még az sem leginkább személyesen ilyen jótékony pillantásokkal kisérve, hogy: ≫Szerintem inkább keressünk valaki mást. Tudod, hogy van ez.≪
2016-ban Kovács Patricia színésznő egy közösségi médiás posztjában osztotta meg, hogy bár három alkalommal is felkérték interjúra a közmédiában (ebből kétszer a Ridikül című talk-show-ba), később mindháromszor lemondták a felvétel előtt.[103] Volt férjét, a korábban SZDSZ politikus Gusztos Pétert a Kossuth Rádióba hívták volna meg egy interjúra az ex-feleségével közösen megalapított alapítvány kapcsán, de az interjúra nem került sor.[104]
2019-ben a Kossuth Rádió Zelki Jánossal, az 1994-es Koldusgyerek című dokumentumfilm forgatókönyvírójával szeretett volna egy interjút készíteni. Az író maga helyett a film rendezőjét (Salamon András) javasolta, a telefonban azonban a szerkesztő jelezte, hogy őt nem hívhatja be. Zelki rákérdezett, hogy őt magát szabad-e egyáltalán behívnia ebbe a műsorba, hiszen annak idején kirúgták a Magyar Rádióból. Zelki Jánossal végül nem készült interjú.[104]
↑Dávid, Kovács: Lelövik a Teletékát (magyar nyelven). index.hu, 2017. május 12. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
↑2012 és 2017 között működő tartalomszolgáltató portál, kezdetben mobileszközökön.[28] Havi 999 forintos előfizetés ellenében (vagy filmenként 550 forintért) lehetett közmédiás tartalmakat fogyasztani (2017-es adatok).[29]
↑ abJegyzőkönyv az 1988. november 5-én megtartott MTV pártértekezletről: Bereczky Gyula: „Szeretném, hogyha a Bojtár utca jövőre termelhetne. Az építkezés az év első felében befejeződik. Remélem, hogy a 600 m2-es és a 320 m2-es stúdiót sikerül úgy berendezni, hogy részben elektronikával, részben filmmel dolgozzunk.”, (Telehír, 1988, III. évf., 12. sz., 20. o.)