Alapelemek

Ebben a cikkben teljes mértékben felfedezzük a Alapelemek lenyűgöző világát. Történelmi eredetétől a mai hatásig ez a feltárás elvezet bennünket ahhoz, hogy megértsük a Alapelemek fontosságát életünkben. A következő oldalakon a Alapelemek sokféle oldalát és dimenzióját, valamint a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását fedezhetjük fel. Interjúk, elemzések és adatok segítségével megvizsgáljuk, hogyan alakította a Alapelemek felfogásunkat és viselkedésünket, és hogyan marad továbbra is releváns a mai világban. Kétségtelenül egy leleplező utazásra indulunk, amely segít jobban megérteni a Alapelemek hatását jelenlegi valóságunkra.

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Kémiai elem, Elemi részecske és Elemek.
Az ájurvédában az öt elem viszonylata

Az ókorban, mielőtt az elemeket megismerte volna az emberiség, úgy tartották, hogy minden anyag olyan egyszerű alapelemekből áll, melyek tovább már nem bonthatóak. Az európai filozófia és alkímia tana alapján a világot felépítő alapelemek vagy őselemek: a föld, a tűz, a víz és a levegő, valamint az ötödik elem, a kvinta esszencia – több alkimistánál éter. A kémiai elemek felfedezésével ez az elmélet elvesztette tudományos jelentőségét, tudománytörténeti érdekességgé alakult. Spirituális, ezoterikus jelentősége viszont a mai napig fennmaradt.

Az öt alapelem

A négy elem a tudományban

Négy elem

Négy őselem


A négy őselem és a négy alaptulajdonság kapcsolata

Az elemek görög szimbólumai
Tűz  · Föld  · Levegő  · Víz Későbbi szimbólumaik
Tűz  · Föld  · Levegő  · Víz

Fizika, kémia

Arisztotelész elmélete volt az első írott tudományos munka Európában a minket körülvevő világ felépítéséről, ő mindent a négy elem különböző arányú elegyeként írt le. A dolgok tulajdonsága pedig az elemekhez társított négy alaptulajdonságból tevődik össze.

Minden elemhez két-két alaptulajdonság tartozott:

  • Föld: száraz, hideg
  • Levegő: nedves, meleg
  • Tűz: száraz, meleg
  • Víz: nedves, hideg

Ez az elmélet hosszú időn át tartotta magát, bár már korábban is voltak olyan elméletek, melyek cáfolták ezt. Démokritosz, amikor közzétette az anyagok felépítéséről szóló elméletét, miszerint minden anyag kis oszthatatlan részekből (atomosz) épül fel, úgy vélte, hogy véges sok ilyen részecske létezik. A négyhez mint misztikus számhoz való ragaszkodás még a 20. században is jelen volt a tudományban, így amikor a pozitron felfedezésével négyre nőtt az elemi részecskék száma, sokan úgy gondolták, meglelték a négy „őselemet”; ez a neutrínó felfedezésével megbukott. Az alapvető kölcsönhatások száma még ma is négy.

Pszichológia

Amikor a levegő magával ragad,

a tűz pedig az ereidben tombol.
A föld megmozdul a lábad alatt,

a víz pedig hirtelen rád zúdul a semmiből.
– Bajnóczi Anna

Carl Jung négy személyiségtípust állított fel, két extrovertáltat (kolerikus, szangvinikus) és két introvertáltat (flegmatikus, melankolikus). Ezekbe a csoportokba ma Katherine Briggs és Isabel Myers típusindikátora alapján soroljuk be az embereket.[1][2] Ezekhez a személyiségtípusokhoz később hozzárendelték a négy elemet.[3]

  • Kolerikus = Tűz
  • Melankolikus = Föld
  • Szangvinikus = Levegő
  • Flegmatikus = Víz

A négy elem az ezoterikában

Most halld a minden négyrét hajtott Gyökereit:

Az élettel telítő Hérát, Hádészt, a fénylő Zeuszt,

És Nesztiszt, ki megtölti a halandó forrásokat könnyeivel.
– Empedoklész: Tetraszomia

A négy elem már az emberiség történelmének kezdetétől spirituális jelentőséggel bír, ennek ellenére első mágikus (ezoterikus) rendszerezése és leírása Empedoklész nevéhez köthető, aki az i.e. 5. században élt, Szicíliában. Tetraszomia, avagy A négy elem doktrínája című művében nem elemeknek (sztoikheia), hanem gyökereknek (rhizai) nevezte az őselemeket, ezzel is utalva arra, hogy ezek mindennek a forrásai. Minden elemre számos kifejezést alkalmazott (Föld = talaj, Héra; Levegő = ég, Menny, Zeusz; Víz = tenger, Abyss , Nesztisz [Perszephoné]; Tűz = Nap, láng, pokol [Tartarosz], Hadész), így utalva a világban betöltött szerepükre és kapcsolatukra az istenekkel.[4]

Az elemekhez később is hozzákapcsolták a különböző jelenségeket, tárgyakat, égitesteket, a zodiákus jegyeit. A legtöbb ezoterikus műben mindennek megvan a kapcsolata az elemekkel. Különböző szerzők (Eliphas Lévi, Gerard Gardner) műveiben a kapcsolatok néhány ponton eltérnek egymástól. Az alábbiakban a Gerard Gardner-féle, úgynevezett gardneriánus kapcsolati rendszer olvasható.

Elem Föld Levegő Tűz Víz
Égitest Föld, Szaturnusz, Vénusz Merkúr, Jupiter Nap, Mars Hold, Neptunusz, Uránusz
Évszak tél tavasz nyár ősz
Égtáj észak kelet dél nyugat
Időszak éjfél hajnal dél alkonyat
Állatövi jegy Bika, Szűz, Bak Ikrek, Mérleg, Vízöntő Kos, Oroszlán, Nyilas Rák, Skorpió, Halak
Ásvány kősó, hegyikristály, achát, karneol, smaragd, tigrisszem topáz opál, pirit, ametiszt, tűzgránát jade, igazgyöngy, kalcedon, lapis lazuli
Szín fekete, barna, zöld, fehér pasztellszínek, fehér, világoskék piros, arany, narancssárga kék, zöld
Füstölőszer benzoe, stórax fenyőtömjén, mirha rózsa, tömjén lótusz, káka
Növény kökörcsin, árpa, tölgy, disznóparéj szellőrózsa, nyárfa, füge, árvácska, kankalin, ibolya éger, kakaó, hibiszkusz, mandula, pipacs, rózsa, mustár, csalán, hagymafélék páfrány, gombák, nád, moha, liliom, vízitorma, lótusz
Állat szarvasmarha, bölény, vakond sas, héja, fecske szalamandra, oroszlán, ló halak, krokodil, rákok, kagylók
Jelkép gabonaszem, földgömb, homok, kő madártoll, léggömb, szélmalom, papírsárkány szvasztika, gyertya, gyufa korsó, hullám, könny, esőcsepp, hópihe
Fogalmak élet, születés, növekedés, természet, élelem, virágzás, csend, bölcsesség, erő, szilárdság, test gondolat, repülés, tudás, értelem, szél, magasság, szaglás, megérzés energia, aktivitás, pusztítás, hőség, láng, tisztulás, szellem, harag, akarat, gyógyítás, szenvedély, öröm termékenység, bánat, változás, együttérzés, fogékonyság, titok, mámor, vakmerőség, tudattalan
Jellemvonások érzelmes, búskomor, nőies elmélkedő, férfias romboló, férfias, fallikus nőies, beszédes
Segédeszközök pentákulum kard, athame füstölőedény, varázspálca kehely, üst

Kapcsolódó szócikkek

Források

  1. ↑ A személyiségtípusok története és bemutatása
  2. ↑ Személyiségkalauz
  3. ↑ Személyiséghoroszkóp: a négy elem és a személyiségtípusok kapcsolata. . (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
  4. ↑ Empedoklész műve egy ezoterikával foglalkozó oldalon. . (Hozzáférés: 2011. augusztus 12.)

Irodalom

  • Dr. Balázs Lóránt: A kémia története I. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, ISBN 9789631871838)
  • Eileen Holland: Boszorkánypraktikák (Édesvíz Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 9635285191)
  • Franz Bardon: AZ IGAZI BEAVATÁSÚTJA, A mű eredeti címe: Der Weg zum wahren Adepten, Első kiadás: 1956. Hermann Bauer Verlag, Freiburg im Breisgau

További információk