Mucsény

Ebben a cikkben a Mucsény témáját vizsgáljuk meg különböző nézőpontokból és megközelítésekből. A Mucsény egy széles körű és releváns téma, amely az elmúlt években a társadalom különböző szektorainak figyelmét felkeltette. Foglalkozni fogunk a Mucsény alapvető szempontjaival, megvizsgálva annak különböző területekre gyakorolt ​​hatását és időbeli alakulását. Ezenkívül elemezzük a Mucsény körül létező különböző nézőpontokat, valamint azt, hogy milyen hatással van az emberek mindennapi életére. Ezzel a cikkel igyekszünk teljes és naprakész képet nyújtani a Mucsény-ről, azzal a céllal, hogy olvasóinknak mélyebb és gazdagabb ismereteket nyújtsunk a témában.

Mucsény (Mučín)
Szűz Mária születése római katolikus templom
Szűz Mária születése római katolikus templom
Mucsény zászlaja
Mucsény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rangközség
Első írásos említés1246
PolgármesterBenkő Zoltán
Irányítószám985 31
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámLC
Népesség
Teljes népesség763 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság189 m
Terület11,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 40″, k. h. 19° 42′ 00″48.244444°N 19.700000°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 40″, k. h. 19° 42′ 00″48.244444°N 19.700000°E
Mucsény weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Mucsény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mucsény vagy Mucsiny (szlovákul: Mučín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.


Fekvése

Losonctól 10 km-re délre fekszik, a magyar határon, gyakorlatilag az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület közvetlen északkeleti szomszédságában.

Szomszédos települések

Magyarországon

Szlovákiában

Története

1246-ban "Mwszink" alakban említik először. Ezután 1275-ben "Muchun", 1448-ban "Mochi", 1496-ban "Muchyn" alakban szerepel az írott forrásokban. A 13. századtól a 16. századig a füleki váruradalomhoz tartozott. A település a török hódítás miatt 1544 és 1596 között elpusztult. A 18. század közepéig puszta volt, csak a század második felében lett újra önálló falu. 1828-ban 34 házában 219 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. század második felében a Wohla család birtoka, 1870-től szeszfőzdéje működött.

Vályi András szerint "MUCSINY. Szabad puszta Nógrád Várm. földes Urai több Urak, fekszik Raphoz közel, és annak filiája."[2]

Fényes Elek szerint "Mucsiny, puszta, Nógrád vmegyében, 221 kath. lak. Rapp filialisa."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1944-ben partizáncsoport működött a területén.

Népessége

1910-ben 559, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

1991-ben a községet még több magyar lakta.

2001-ben 688 lakosából 458 szlovák és 202 magyar volt.

2011-ben 750 lakosából 526 szlovák és 130 magyar volt.

2021-ben 763 lakosából 185 (+16) cigány, 87 (+30) magyar, (+1) ruszin, 455 (+47) szlovák, 4 egyéb és 32 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

  • Itt született 1882-ben Tarján Ödön mérnök, gyártulajdonos, csehszlovákiai magyar politikus, a Prágai Magyar Hírlap támogatója.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ ma7.sk

Irodalom

Külső hivatkozások