Mariancsace

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Mariancsace témáját, a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását és a különböző területeken betöltött relevanciáját. A történelem során a Mariancsace nagy érdeklődés és kutatás témája volt, számos nézőponttal és megközelítéssel, amelyek hozzájárultak az új ötletek megértéséhez és fejlesztéséhez. A gazdaságra, a kultúrára és a politikára gyakorolt ​​hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásáig a Mariancsace többdimenziós kérdésnek bizonyult, amelyet érdemes elemezni és megvitatni. Kimerítő elemzéssel ez a cikk világos és átfogó képet kíván nyújtani a Mariancsace-ről, mélyebb és értelmesebb megértést kínálva az olvasóknak a Mariancsace mai fontosságáról.

Mariancsace (Majančaci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségValpó
Jogállásfalu
Irányítószám31227
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség257 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Terület4,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 37′ 60″, k. h. 18° 23′ 35″45.633231°N 18.393046°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 60″, k. h. 18° 23′ 35″45.633231°N 18.393046°E
Térkép

Mariancsace (horvátul: Marjančaci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Valpóhoz tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 23, közúton 28 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délre, a Szlavóniai-síkságon, a Vucsica jobb partján fekszik.

Története

A falu a középkorban is létezett, a Vucsica melletti mocsaras területen feküdt. Létét a régészeti leletek is alátámasztják. A temető területén a lelkes helyi kutató Stjepan Kovač végzett ásatásokat, melynek során téglából épített falak maradványaira és emberi csontokra talált, melyeket a középkori templom maradványaival azonosított. A hagyomány szerint a faluban egykor bencés kolostor is állt. Ennek a maradványai is lehettek a megtalált falak. A temető közelében a Crnicának nevezett helyen is ásott, itt különféle fegyverek kerültek elő. A falu határában van egy Selište nevű hely is, mely általában egykori falvak helyét jelöli. A falu 1702-es leírása is megemlíti, hogy itt kisméretű falazott templom maradványai találhatók.

Az írásos források sajnos nem egyértelműek, mert innen 8 km-re északnyugatra egy másik, hasonló nevű (Mariánc, horvátul:Marjanci) falu is van. Így nem állapítható meg egyértelműen, hogy az adott forrás melyik településre vonatkozik. Az egyik település Kos várához, a másik Valpóhoz tartozott és mindkettőt említik „Maryancz” néven is. Csánki Dezső szerint a településnek a neve 1441-ben egy nemesi névben bukkan fel először „Samsonmaryanch” alakban. Később „Mariancz”, „Maryancz” formában is említik. Valpó várának tartozéka volt.[2] A Marótiak voltak a birtokosai, majd kihalásuk után Mátyás király az uradalmat vingárti Geréb Mátyásnak és Péternek adományozta és sorsa Valpó sorsával egyezett meg. A török Valpó várának elestével 1543-ban foglalta el azt a területet és csak 1687-ben szabadult fel uralma alól. A török uralom idején Hadzsi Islan volt a birtokosa. A falunak egy egykerekes vízimalma is volt, melyet Valpó ostromakor a császári katonaság felgyújtott. 1702-ben 10 ház állt a településen. A 18. században Boszniából katolikus horvátok (sokácok) települtek be.

A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa. Az első katonai felmérés térképén „Mariancsacze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Marianchacze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Marianchacze” néven 29 házzal, 178 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 192, 1910-ben 256 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 308 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
192 201 195 222 224 256 256 294 305 290 310 312 308 322 332 308

Nevezetességei

Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma a ladomérfalvi plébánia filiája 1927-ben épült. 2004 és 2012 között teljesen felújították.

Kultúra

A KUD „Šokadija” Ivanovci, Zelčin i Marjančaci három falu kulturális és művészeti egyesülete.

Oktatás

A helyi tanulók a ladomérfalvi általános iskolába járnak.

Sport

Az NK Croatia Marjančaci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel. A klubot 1973-ban alapították.

Egyesületek

DVD Marjančaci önkéntes tűzoltó egyesület.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
  3. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...411. o.
  4. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 66. o.
  5. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

További információk