Manapság a Magos György téma nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Megjelenése óta a Magos György felkeltette a témával foglalkozó szakértők figyelmét, valamint azokat, akik szeretnék jobban megérteni a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Magos György alapos elemzéséhez elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk annak különböző dimenzióit, és megértsük, hogyan fejlődött az idők során. Ebben a cikkben elmélyülünk a Magos György lenyűgöző világában, feltárva eredetét, jelenlegi relevanciáját és a különböző területeken lehetséges jövőbeli következményeit.
Szülei: Magos Ferenc és Molnár Klára. 1966–1970 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakán tanult. 1971–1974 között az ELTE BTK magyar szakán tanult. 1971–1972 között a Magyar Rádió műsorszervezője, 1972–1977 között dramaturgja, 1977–1993 között rendezője, 1994–1995 között a Magyar Rádió alelnöke volt. 1994-ben kiadta a Vox Libris című kazettasorozat első öt darabját, melyben többek között Esterházy Péter, Mészöly Miklós, Kertész Imre, Kornis Mihály mondta kazettára műveit. 1993. november 1-jétől a Katona József Színházban dolgozott dramaturgként.[1] 1998–2000 között a Kortárs Irodalmi Központ vezetője volt. 2000–2006 között a Neumann Könyvtár Digitális Irodalmi Akadémia szerkesztőségvezetője volt. 2003 óta hangoskönyvket rendez (Esterházy Péter, Kertész Imre, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Lázár Ervin, Márai Sándor, Örkény István, Parti Nagy Lajos, Rejtő Jenő, Závada Pál). 2012-ben Varga Viktorral megalapította az Iglbauer Stúdiót.[2]
Munkássága
1993-ig dolgozott a rádióban, több mint húszéves munkássága idején mintegy kétszáz hangjáték, dráma, illetve regényadaptáció dramaturgja, rendezője volt. Harminc alkalommal kapott munkájáért elismerést, nívódíjat, főrendezői díjat, kritikusok díját, az Új Magyar Hangjáték Díját.[3]
Magánélete
1985-ben házasságot kötött Domokos Katalinnal. Két gyermekük született: Anna (1986) és Bálint (1988).