Bratka László

A mai világban a Bratka László egyre aktuálisabb téma. A Bratka László eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig állandó érdeklődés és vita téma volt. Következményei különböző területekre terjednek ki, a tudománytól és a technológiától a kultúráig és a politikáig. A történelem során a Bratka László kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiségben, mérföldköveket jelölt meg és forradalmasította a mindennapi élet különböző aspektusait. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Bratka László jelentőségét, valamint különböző oldalait és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Bratka László
Élete
Született1949. április 18.
Budapest
Elhunyt2006. július 3. (57 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers,
próza

Bratka László (Budapest, 1949. április 18. – Budapest, 2006. július 3.) magyar költő, műfordító.

Életpályája, irodalmi munkássága

Textiltechnikusként végzett. Verseivel először a Réz Pál által szerkesztett Ne mondj le semmiről[1] c. kötetben mutatkozott be 1974-ben. Első önálló verseskötete 1982-ben jelent meg.

1982-1986 között a Kőrösi Csoma Társaságnál tibetológiát tanult. Számos orosz költőt, írót az ő tolmácsolásában ismert meg a közönség. Sokat tett a másként gondolkodó orosz alkotók megismerése érdekében is. Társ-forgatókönyvírója a Gothár Péter által rendezett Haggyállógva, Vászka című filmnek, de ő fordította az irodalmi alapot adó Mariana Kozireva művet is.

Az írók közül elsőként kezdett internetes naplót, blogot írni.

Kötetei

  • Ne mondj le semmiről. Tizenhárom költő: Banos János, Bratka László stb. bemutatkozik; szerk. Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • Verseim idegen tájban; Szépirodalmi, Bp., 1981
  • A mohóság hajtotta, a titkok szomja...; Cserépfalvi, Bp., 1992
  • Sarkcsillagig érő ajtófélfa tövében; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1993
  • Ecce volt, hol nem volt; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1998
  • Felhős; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2001
  • Hétpecsétes város levéltáraiban... Válogatott és új írások, versek, 1970-2002; Kortárs, Bp., 2003
  • Az időjáró jelentéseiből; Kortárs, Bp., 2006

Szerkesztések

  • A forradalom bíbora (versantológia orosz költők 1918-1922 között írt verseiből, válogatás, szerkesztés, Mezey Katalinnal közösen, Móra, 1987)
  • Nincs és lehet közt. Versantológia; vál., szerk. Bratka László; Masszi, Bp., 2002

Fordításai

  • Mihail Solohov: Azúrkék Puszta (elbeszéléskötet, másokkal), Magvető Kiadó, 1980
  • A négylábú tyúk (mai szovjet szatírák; válogatás; fordítás, másokkal), Szépirodalmi, Budapest; 1984
  • Valerij Popov: Mégis összejött (kisregény, fordítás), Európa, Budapest, 1985
  • Mihail Zoscsenko: Napfölkelte előtt (elbeszélés- és esszékötet ford.), Európa. Budapest, 1990
  • Vladimir Nabokov: Meghívás kivégzésre (kisregény), Európa, Budapest, 1991
  • Szanjútei Encsó: Kísértetlámpás (regény), Széphalom, Budapest, 1994
  • Vladimir Nabokov: Terra incognita (elbeszéléskötet), Kráter Kiadó, Budapest, 1995
  • Konsztantyin Vaginov: Harpagoniáda (c. kötetben 1. kisregény), Századvég, Budapest, 1994
  • Viktor Jerofejev: Az orosz széplány (regény), Európa, Budapest, 1996, 1999
  • Oszip Mandelstam: Az idő zúgása (kisprózai művek, másokkal), Széphalom, Budapest, 1997
  • Viktor Jerofejev: Az élet öt folyója, Európa, Budapest, 1999
  • Viktor Pelevin: Generation „P” (regény), Európa, Budapest, 2001
  • Viktor Pelevin: Omon Ré (kisregény), JAK-Osiris, Budapest, 2001
  • Viktor Pelevin: Az agyag géppuska, Európa, Budapest, 2002
  • Viktor Pelevin: Kristályvilág (elbeszélések), JAK, 2002; Gondolat, 2004
  • Viktor Pelevin: A tervhivatal hercege (társfordítóval), Gondolat, 2004
  • Vlagyimir Szorokin: A jég, Gondolat, 2004
  • Vlagyimir Szorokin: Kékháj, Jaffa, 2004
  • Viktor Pelevin: Hunok harmóniája (elbeszélések, fordítótárssal), Gondolat, 2005
  • Viktor Pelevin: Számok, Európa, 2005
  • Valerij Zalotuha: A muzulmán, Jaffa, 2005

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 3.[2]

Elismerései

  • Móra Könyvkiadó Nívódíja (1988)
  • TV-nívódíj (1996)
  • Arany János Alapítvány Év Könyve Díj (1996, 2003)
  • Wessely László-díj (1997)
  • Pro Literatura díj (2001)
  • NKA-ösztöndíj (1995, 1998, 2001, 2003 fél év, 2005)
  • MAOE-ösztöndíj (1999, 2002 öt hónap)

Jegyzetek

  1. ↑ Több jeles költő mutatkozott itt be, köztük pl. Czilczer Olga költőnő
  2. ↑ 2011. július 29.-i lekérdezés.

Források

  • Ki kicsoda : 2000 /főszerk. Hermann Péter. 1-2. köt. Budapest, Greger-Biográf, 1999. Bratka László lásd 1. köt. 238. p. ISSN 1215-7066

További információk