Mészöly Gedeon
A mai világban a Mészöly Gedeon olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár egyszerűen a közösségi médiában való népszerűsége miatt, a Mészöly Gedeon a viták, viták és elemzések fókuszpontjává vált. Különböző területekre gyakorolt hatásával a Mészöly Gedeon-nek sikerült átlépnie a kulturális és generációs korlátokat, és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. Ebben a cikkben a Mészöly Gedeon-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, megvizsgáljuk annak mai hatását és a jelenkori társadalomban betöltött relevanciáját.
| Mészöly Gedeon | |
_Hungarian_linguist.jpg) | |
| Arcképe SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből | |
| Született | 1880. június 10. Tabajd |
| Elhunyt | 1960. május 29. (79 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | magyar nyelvész és irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Gedeon témájú médiaállományokat. | |
Mészöly Gedeon (Tabajd, 1880. június 10. – Budapest, 1960. május 29.)[1] magyar nyelvész, műfordító. Kutatási területe a régi magyar nyelv és irodalom, a magyar kódexek és nyelvemlékek stíluskritikai vizsgálata, illetve a nyelvtörténeti kérdések voltak.
Életpályája
Szülei Mészöly Pál és Farkasdy Laura.[1] Kolozsvárott és Budapesten folytatott felsőfokú tanulmányokat (1898-1903). Magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári tudományegyetemen 1908-ban. 1903 és 1914 között Kunszentmiklóson tanított, később Bécsbe, majd Münchenbe utazott tanulmányútra. 1914-ben a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára őrének nevezték ki. 1921-ben az MTA levelező tagja, 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza. 1922 és 1958 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem majd József Attila Tudományegyetem Urál-altaji, majd a Finnugor Nyelvészeti Tanszék vezetői tisztét töltötte be. Az 1928–29-es és 1950-51-es tanévben a szegedi egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja volt. 1958. augusztus 31-én vonult nyugdíjba. Felesége Magay Berta, akivel 1916-ban házasodott Kunszentmiklóson.
Munkássága
Munkásságában a magyar nyelvemlékek vallatása, a magyar nyelvtörténet problémáinak vizsgálata szervesen összekapcsolódott a finnugor nyelvészettel. A sokoldalú Mészöly magyar nyelvtörténeti kutatásai mellett jeles irodalomtörténész, műfordító és közreadói tevékenysége is jelentős. Lefordította például Puskin Anyeginjét (1945), Homérosz Odüsszeiáját (1959) is. Az ő szöveggondozásában jelent meg többek közt Katona József Bánk bán c. drámája (1920), Madách Imre Az ember tragédiája c. drámai költeménye (1922). Mészöly még szépíróként is jelentkezett, 1927-ben írta meg és adták elő Szegeden Tótágas c. politikai töltetű szatirikus bohózatát, amely miatt a Kisgazdapárt interpellált a parlamentben, a szerző ezen okból majdnem elvesztette egyetemi állását.[2]
Művei (válogatás)
- Tinódi Sebestyén. Nagykőrös, 1906.
- A -nyi képző eredete. Nyelvtudományi Közlemények, 1910-1911.
- Bécsi Codex. 1. füz. A Bécsi Codex szövege és latin eredetije. Jegyzék a jelen kiadás és a Volf-féle kiadás közti írásmódbeli különbözésekről. Jegyzetek a jelen kiadás és a Volf-féle kiadás közti szövegbeli különbözésekről. Budapest, 1916.
- A Halotti Beszéd hangtörténeti és alaktani sajátságai. Szeged, 1926.
- A Halotti Beszéd tárgyas elbeszélő múlt alakjai magyar és finnugor szempontból. Budapest, 1931.
- Amerikai magyar fiú Magyarországon. Olvasókönyv külföldi magyar tanulók számára. Budapest, 1932.
- Földiekkel játszó... Csokonai Vitéz Mihály életregénye. Budapest, 1935.
- Kölcsey Hymnusa és a Hymnus Kölcseyje. Budapest, 1939.
- Rogériusz mester siralmas éneke a tatárjárásról, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1939.
- Az ugorkori vadászélet magyar szókincsbeli emlékei. Ethnographia, 1951.
- Az ugorkori sámánosság magyar szókincsbeli emlékei. Magyar Nyelv, 1952.
- Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Budapest, 1956.
Tudományos tisztségek
SZTE gyűjteménye
- Szegedi Füzetek szerkesztője (1934-1936)
- Nép és Nyelv szerkesztője (1941-1944)
- Országos Felsőoktatási Tanács tag
- Országos Közoktatási Tanács tag
Társasági tagság
- Magyar Nyelvtudományi Társaság (választmányi tag)
- Finnugor Társaság (Helsinki)
- Dugonics Társaság (Szeged)
Díjak, elismerések
- Munka Érdemrend
- A Munka Vörös Zászló Érdemrendje
Emlékezete
Ma Tabajd község általános iskolája viseli a nevét.
Irodalom
- Ortutay Gyula: Irók, népek, századok. Magyar Nyelv, 1960.
- In memoriam Gedeon Mészöly. Szeged, 1961.[3]
Jegyzetek
- ↑ a b Budapest VII. kerületi állami halotti anyakönyv 1004/1960.
- ↑ Mikola Tibor: Nyelvészet. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. Mészöly Gedeon lásd 186-187. p.
- ↑ Benne Péter László: Mészöly Gedeon munkássága. Bibliográfia.
Források
- Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995 (1996). I. köt. Szeged, kiad. Mészáros Rezső. Mészöly Gedeon lásd 165–166. pp. ISBN 963-482-037-9
További információk
- Szegedi Tudományegyetem: Mészöly Gedeon
- Mészöly Gedeon művei az SZTE Könyvtárában
- REAL-EOD
- Emlékezés Mészöly Gedeonra; tan. írta Benkő Loránd et al.; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1981 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
- Nagy szegedi nyelvészek, egyéniségek; szerk. Tóth Szergej, B. Székely Gábor, Galgóczi László; Generalia, Szeged, 2005 (A XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus kiadványai)
- Korompay Eszter: Mészöly Gedeon Seneca-fordítása; ELTE Ókortudományi Intézet, Bp., 2016 (Midas)
