Lauber László

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Lauber László
Született1902. május 21.
Pécs
Elhunyt1953. augusztus 13. (51 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaépítész
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1926)
KitüntetéseiYbl Miklós-díj (2010)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lauber László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lauber László (Pécs, 1902. május 21. – Budapest, 1953. augusztus 13.) építész, a magyar avantgárd építészet kiemelkedő alkotója.

Életpályája, munkássága

Lauber László 1902. május 21-én született Pécsett. Oklevelét a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen szerezte meg 1926-ban. Pályáját Wälder Gyula tervező irodájában kezdte, majd 1927-től 1931-ig a Műegyetem Ókori, később Épülettervezési Tanszékén folytatta, mint tanársegéd.

1930-ban tervezett munkája az Excelsior Autószerviz, amely elnyúló szalagablakaival, egyedi színezésével és kivilágítható reklámoszlopával egyike volt Budapest első modern épületének. (sajnos azóta teljesen átépítették). 1932-ben tervezett Budapest II. Marczibányi tér 9a–9b sz., lejtős terepre épített iker bérvilla szintén a magyar modern építészet korai szakaszában valósult meg, mely ma már műemléki védettségű.

1933–34-től nyitott közös irodát a vele majdnem egyidős Nyiri Istvánnal, aki 1902. május 10-én született. Irodájuk Budapesten az V. kerületi Párisi utca 2. sz. alatt működött 1944 decemberéig, amikor az épületet bombatalálat érte. Ezen időszak alatt számos épületet terveztek, melyek meg is valósultak. Többek között: Budapest XII. Kékgolyó utcai 10. sz. lakóház, Budapest XII. Németvölgyi udvar lakóház, (ma: Hollósy Simon utca). Pénzintézeti Központ a Szabadság téren, Pécsi – Mecseki – Üdülőszálló, stb. A II. világháború előtti – 1933–44 – időben a „Lauber László–Nyiri István” név az építész szakmában összeforrt és fogalommá vált.

A második világháború után – kényszerűségből – 1948-ban Lauber belépett az akkor alakuló állami tervező irodába a MATI-ba, ahol Szendrői Jenő Archiválva 2007. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Középülettervezési csoportjába került. Valószínűleg Lux Kálmán akkori igazgató, vagy Szendrői Jenő hívhatta az 1949-ben alakult Ipari Épülettervező Vállalatba tervezőnek, ahol Szendrői Jenővel több nívós középületet és ipartelepet tervezett. 1949–50-es évek művei: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (akkor: Agrártudományi Egyetem) Budapest XI. Ménesi út 44–48. sz. épülete, valamint a Honvédelmi Minisztérium Budapest V. Balaton u. 7–11. szám alatti központja. Erre az időre tehető a Vas és Fémipari Kutató Intézet, Budapest XI. Fehérvári út 130. ingatlanra tervezett új telephelye is. (Ma sajnos az útkereszteződésben eredetileg tervezett szép parkterület helyére hatalmas lakóépületet építettek. így az épületegyüttes egységes megjelenítése nem érzékelhető). Korai halála előtt még két jelentős műve valósult meg: Az Inotai Alumínium Kohó és a Dunai Vasmű Igazgatási Épülete. Az utóbbi már a „szocreál építészet” jegyeit mutatja. Tanítványai közül kiemelkedik az 1952-ben nála kezdő tehetséges építész, Molnár Péter (1925–2000) munkássága.

1953. augusztus 13-án bekövetkezett halálával kimagasló építészeti tevékenysége is feledésbe merült. Lauber építészeti munkásságának lényegében két korszaka volt:

  1. A II. világháború előtti, 1930–44-ig terjedő időszakban – többségében Nyiri Istvánnal közösen – alkotott épületek.
  2. A II. világháború utáni, 1949–53-ig terjedő időben – dr. Szendrői Jenővel közösen – tervezett létesítmények.

E két tervezési periódus (Nyíri és Szendrői) építészeti stílusa egységes, kiemelkedő színvonalú.

Munkái

1930–1944

(nagyrészt Nyiri Istvánnal tervezett épületek)

1948–1953

(nagyrészt Szendrői Jenővel tervezett épületek)

Képgaléria

Emlékezete

Lauber László építészi kvalitását a magyar modern – XX. századi – építészetben betöltött szerepét csak szűk szakmai körben ismerik. Ezt is elsősorban az idős generáció és a művészettörténészek. Az utókor még arra sem méltatta a háború után, hogy az első "Ybl–díjasok" között szerepeltesse.

A Nyiri család Nyiri István hagyatékát – mely nagyrészt Lauber László két világháború közötti munkásságát is bemutatja – a Magyar Építészeti Múzeumnak adományozta.

Források

További információk

Budapest XII. Kékgolyó utca 10. lakóház 2008-ban
Nemzetközi katalógusok