Inota

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Inota
Közigazgatás
Település
Irányítószám
  • 8103
  • 8104
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Inota (Magyarország) Inota Inota Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 11′ 53″, k. h. 18° 11′ 31″47.1981265, 18.191979547.198127°N 18.191979°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 53″, k. h. 18° 11′ 31″47.1981265, 18.191979547.198127°N 18.191979°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Inota témájú médiaállományokat.

Inota egykori község, 1951 óta Várpalota keleti városrésze. A városhoz csatolása előtt Fejér megye Székesfehérvári járásához tartozott, azóta Veszprém megye, ma Veszprém vármegye része.

Elhelyezkedése

Várpalota térképe

Inota a 8-as főút és a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal északi oldalán helyezkedik el Várpalota és Csór között. Délről a Sárvíz északra a Bakony felé húzódik.

Megközelítése

A falu a 8-as főúton és a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon könnyen megközelíthető, a város helyi járatai közül az 1-es számú helyi járat közlekedik ide.

Története

Régi település, már a neolit és a római korban is lakott volt. A neolitikumból, az i. e. 6. századból és a rómaiak korából is kerültek elő leletek.

1193-ban említik először Junota néven egy oklevélben, mellyel III. Béla király a fehérvári johannitáknak adta a falut. 1272-ben V. István felszabadította a falu népét a vámtól, gyűjtéstől, valamint attól, hogy az ország zászlósurait kötelezően el kelljen szállásolniuk. A falut 1426-ban Bátorkő vára tartozékaként Újlaki Miklós birtoka volt.

A várpalotai vár eleste után a többi környékbeli faluhoz hasonlóan nehéz időszak köszöntött a falura. Kétfelé adózás (a várnak és a töröknek is) és más nehézségek miatt a falu teljesen elnéptelenedett. Zichy Imre telepítette újra a falut. A falu életében Sigbert Heister és a Rákóczi-szabadságharc pusztításai újabb károkat okoztak.

A 18. század közepén újabb, főleg Magyarpolányból elzavart lakosok érkeztek. A falu fejlődése megállt a 19. század végén, a falu lakossága még csökkent is.

A második világháború idején a környéken több hónapig dúltak a harcok. A háború után, 1951-ben a falut átcsatolták Fejér vármegye Székesfehérvári járásából Veszprém megyéhez, és Várpalotához csatolták.

Felépült az Inotai Alumíniumkohó, a kohó hatalmas áramigénye kielégítésére pedig az inotai hőerőmű. A hőerőmű 2001-ben bezárt.

2000-ben felépült egy inotai szélerőmű.

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2015. január 22.)
  2. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2015. január 22.)

Források