A mai világban a Kranjci (Čabar) létfontosságú szerepet játszik az emberek mindennapi életében. Akár ihletforrásként, akár tanulmányi tárgyként, akár történelmi hivatkozásként, a Kranjci (Čabar) olyan téma, amely soha nem szűnik meg lepni és lenyűgözni azokat, akik elmélyednek a hatalmas univerzumban. Az évek során a Kranjci (Čabar) felkeltette a kutatók, művészek, tudósok és a tudás szerelmeseinek figyelmét, akik órákat, órákat szenteltek tanulásnak és elmélkedésnek a társadalomban betöltött fontosságának megértésére. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kranjci (Čabar) különböző aspektusait, és megtudjuk, hogyan hatott az emberi élet különböző területeire.
Kranjci | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
Község | Čabar |
Jogállás | falu |
Polgármester | Željko Erent |
Irányítószám | 51307 |
Körzethívószám | (+385) 051 |
Népesség | |
Teljes népesség | 3 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 915 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Kranjci falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Čabarhoz tartozik.
Fiumétól 36 km-re északkeletre, községközpontjától 8 km-re északnyugatra, a horvát Hegyvidék nyugati részén a szlovén határ közelében, a hegyek között fekszik.
A településnek 1857-ben 97, 1910-ben 86 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Čabari járásához tartozott. 2011-ben 4 lakosa volt.
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
97 | 91 | 66 | 93 | 96 | 86 | 68 | 102 | 37 | 56 | 59 | 42 | 38 | 21 | 10 | 4 |
Szent János és Pál apostolok tiszteletére szentelt kápolnája. Építési ideje nem ismert. 1770-ben még nincs nyoma, egy 1829-ben rajzolt térképen azonban már szerepel pontos helyének megjelölése nélkül. 1873-ban már biztosan állt, mert szerepel a zenggi püspökség sematizmusában. 1916-ban belsejét megújították. Oltára valószínűleg helyi fafaragómester munkája.[4]