Polje (Dobrinj)

A mai világban a Polje (Dobrinj) olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a populáris kultúrában betöltött relevanciája, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Polje (Dobrinj) továbbra is a tanulmányok és elemzések tárgya világszerte. A kezdetektől a mai hatásig a Polje (Dobrinj) kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és jelentősége ma is megmarad. Ebben a cikkben a Polje (Dobrinj) különböző aspektusaival foglalkozunk, feltárva annak különböző oldalait és a kortárs világra gyakorolt ​​hatását.

Ez a szócikk a Dobrinj községbeli Poljéról szól. Hasonló címmel lásd még: Polje (egyértelműsítő lap).
Polje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségDobrinj
Jogállásfalu
PolgármesterNeven Komadina
Irányítószám51514
Népesség
Teljes népesség285 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 08′ 03″, k. h. 14° 38′ 17″45.134200°N 14.638100°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 03″, k. h. 14° 38′ 17″45.134200°N 14.638100°E
Térkép

Polje (olaszul: Poglie) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése

Krk keleti részén, községközpontjától 4 km-re keletre a Dobrinjt Šiloval összekötő út mellett fekszik.

Története

A település keletkezésének ideje nem ismert, régi templomát a 17. században említik először. A 15. századtól a 18. század végéig a Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk után a sziget többi részével együtt osztrák kézen volt, majd 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Alapiskoláját 1885-ben alapították. 1857-ben 383, 1910-ben 505 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 290 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Nevezetességei

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt temploma 1879-ben épült a régebbi templom helyén. A templom mellé 1909-ben építették a harangtornyot.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
383 421 384 455 524 505 589 522 490 461 400 336 289 293 295 290

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

További információk