Filozići
A mai világban a Filozići olyan téma, amely a társadalom különböző területein több ember figyelmét felkeltette. Relevanciája vitathatatlan, és hatásai a személyestől a globális szintig terjednek. A történelem során a Filozići vita, kutatás és elmélkedés tárgya volt, többféle nézőpontot és megközelítést generálva. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Filozići-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak hatását, kihívásait és a javasolt lehetséges megoldásokat. Multidiszciplináris megközelítést alkalmazva arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Filozići-et és annak mai következményeit.
| Filozići | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Kristijan Jurjako |
| Irányítószám | 51557 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 8 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 0,58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 320 m |
| Terület | 10,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 47″, k. h. 14° 17′ 49″45.113000°N 14.297000°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 47″, k. h. 14° 17′ 49″45.113000°N 14.297000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Filozići témájú médiaállományokat. | |
Filozići (olaszul: Filosici) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.
Fekvése
Cres szigetének északi részén Cres városától 19 km-re északnyugatra, a porozinai kompkikötőtől 2 km-re délre a sziget belsejében a tengerparttól másfél kilométerre fekszik. A porozina-dragozetići útról egy nem aszfaltozott úton közelíthető meg.
Története
Építészeti emlékei alapján középkori eredetű település. A sziget többi részével együtt 1822-től osztrák uralom alatt állt, majd 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 81, 1910-ben 98 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 2011-ben mindössze 6 állandó lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 81 | 81 | 92 | 82 | 97 | 98 | 0 | 0 | 80 | 41 | 23 | 8 | 11 | 8 | 4 | 6 |
Nevezetességei
- Szent Domonkos tiszteletére szentelt kápolnája a dragozetići plébánia filiája.
- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt templomának romjai.[4] Egyhajós gótikus templom volt négyszögletes apszissal. A tető és a főfalak egy része hiányzik.
- Régi Szent Rókus és Nedelja temploma gótikus egyhajós épület sokszög záródású szentéllyel, gótikus részletekkel.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2210.
