Ebben a cikkben elmélyülünk a Ködöböcz Gábor lenyűgöző világában, feltárva annak több oldalát és a mai társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Ködöböcz Gábor évek óta a kutatás és érdeklődés tárgya, mind történelmi jelentősége, mind a mai világra gyakorolt hatása miatt. A következő néhány sorban részletesen elemezzük azokat a különböző szempontokat, amelyek a Ködöböcz Gábor-et vita és elmélkedés témájává teszik, valamint relevanciáját különböző összefüggésekben és forgatókönyvekben. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Ködöböcz Gábor mély nyomot hagyott az emberek életében, és elengedhetetlen annak megértése, hogy jobban megértsük a minket körülvevő világot.
Ködöböcz Gábor | |
Született | Ködöböcz Gábor 1959. augusztus 6. (65 éves) Vásárosnamény |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Tóth Ágnes (1983–) |
Foglalkozása | irodalomtörténész, főiskolai docens |
Iskolái | Kossuth Lajos Tudományegyetem (1977–1983) |
Kitüntetései | József Attila-díj (2022) |
Ködöböcz Gábor (Vásárosnamény, 1959. augusztus 6. –) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, pedagógus.
Szülei: Ködöböcz Gábor és Barkaszi Margit. 1977–1983 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1983–1986 között a hajdúbszörményi Bocskai István Gimnáziumban tanított. 1986 óta az Eszterházy Károly Főiskola irodalomtudományi tanszékén dolgozik, 1997–2005 között adjunktus volt, 2005 óta docens. 1999 óta a Kálnoky László Irodalmi és Művészeti Egyesület elnöke. 2000 óta a Tokaji Írótábor kuratóriumának tagja. 2007 óta az Agria című folyóirat alapító főszerkesztője, 2011 óta a Magyar Írószövetség Észak-magyarországi Írócsoportjának titkára.
Kutatási területe a határon túli magyar irodalom és a kortárs magyar irodalom.
1983-ban házasságot kötött Tóth Ágnessel. Két gyermekük született; Anna (1985) és Gábor (1989).