Kárpátaljai magyarok

Kárpátalja etnikai térképe (2001)   Ukránok és ruszinok   Magyarok   Románok   Kevert ukrán-ruszin lakosság és oroszok

A kárpátaljai magyarok egyike azon kényszerkisebbségeknek, amelyek az első világháborút lezáró versailles-i békerendszer következtében alakultak ki. Sorsuk immár több mint nyolc évtizede a Csehszlovákia (ma cseh és szlovák), volt szovjet, illetve a ukrán államhoz köti őket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi őket Magyarországhoz.

Demográfiai helyzet

A magyarok aránya Kárpátalján (2001)

A 16. század közepéig a vidék összlakosságának 2/3-a volt magyar. 1880-ban a terület 410 000 lakosa közül 105 000 vallotta magát magyarnak. Az 1910-ben, az utolsó objektív népszámlálás idején 185 000 magyart írtak össze Kárpátalján. A Trianon utáni időkben tartott népszámlálások során a helyi magyarság számát különböző módszerek és eszközök segítségével megmásították. A területen végzett utolsó 2001-es ukrán népszámlálás során 151 533 magyart írtak össze.

A magyarság száma a 20. században nem emelkedett olyan dinamikusan, mint a területen élő többi nemzetiség esetében.

Jelenleg a magyarság egy nagy tömbben Kárpátalja alföldi, sík vidéki részén, illetve a Tisza, Latorca, Borzsa felső folyásának vidékén szórványban él. A magyarok által lakott települések száma 114, melyekből 78 magyar többségű.

Történelem

Kárpátalja geopolitikai értelemben véve a Felvidék folytatása (Északkelet-Felvidék). A terület megnevezése(Kárpátalja) az első világháború végén alakult ki. Az elmúlt 150 évben Kárpátalja az egyik legtöbbször "gazdát cserélt" területté vált:

Időszak Ország Megjegyzés
1867-ig Magyar Királyság
1867-1918 Osztrák–Magyar Monarchia Azon belül a Szent Korona országaiban
1918-1920 Magyarország A Tanácsköztársaság és a Köztársaság
1920-1939 Csehszlovákia
1939-1945 Magyar Királyság
1945-1991 Szovjetunió Azon belül az Ukrán SZSZK
1991-től Ukrajna

Érdekképviselet

Kárpátalján élő magyarság érdekvédelmét több szervezet is ellátja.

1989-ben alakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amely a kárpátaljai magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete. A szervezet célkitűzései között szerepel a kárpátaljai magyarság önazonosságának, nemzeti kultúrájának és anyanyelvének megőrzése. A szövetség a rendszerváltás idején elérte a régi magyar településnevek és az utcanevek visszaállításában, valamint az 1944-ben elhurcolt kárpátaljai magyarok rehabilitációjában.

Politikai szinten a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban és a magyarlakta települések jelentős részében a párt adja az önkormányzati vezetőket.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ) 1991-ben hozta létre a KMKSZ, a Lvovi Magyar Kulturális Szövetség és a Kijevi Magyar Kulturális Egyesület. 1995-ben a KMKSZ és az UMDSZ viszonya személyi ellentétek miatt megromlott, majd 1997-ben a KMKSZ felfüggesztette tagságát az UMDSZ-ben. A két szervezet viszonya azóta is konfliktusos. 1994–1998 között Tóth Mihály, 2002–2006 között Gajdos István elnök volt Kijevben parlamenti képviselő. Gajdos a Régiók Pártja jelöltjeként 2012-ben ismét mandátumot szerzett.

Az UMDSZ 2005-ben hozta létre az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártot (UMDP).

További érdekvédelmi és szakmai szervezetek: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ), Ungvidéki Magyarok Szervezete (UMSZ), Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ).

Oktatás

Az elmúlt évtizedekben az alábbiak szerint alakult a magyarul tanuló általános és középiskolások száma.

Tanév Összesen Magyarul tanulók %
1990-91 204 808 17 619 8.6%
2000-01 200 081 20 900 10.3%
2009-10 155 366 15 596 10%
2016-17 157 414 16 275 10.3%
2020-21 168 442 16 900 10%

Az alábbi táblázat mutatja a nagyobb magyarok által is lakott városok oktatási statisztikáját.

2017-18-as tanév Általános és Középiskola
Település Összesen Magyarul tanul %
Ungvár 15 921 739 4.6%
Munkács 10 943 1 413 12.9%
Beregszász 3 884 1 993 51.3%
Csap 1 026 366 35.7%
Técső 1 565 402 25.7%
Bátyu 346 202 58.4%
Nagyszőlős 3 899 306 7.8%

Az alábbi táblázat mutatja a nagyobb magyarok által is lakott kistérségek oktatási statisztikáját.

2017-18-as tanév Általános és Középiskola
Kistérség (Hromada) Összesen Magyarul tanul % Települések 100 fő feletti magyarul tanuló létszámmal
Csapi 1 613 785 48,7% Csap, Eszeny
Nagydobronyi 1 469 1 460 99,4% Nagydobrony, Csongor, Kisdobrony, Tiszaágtelek
Szürtei 780 580 74,4% Szürte, Kisgejőc, Rát
Kincseshomoki 1 227 433 35,3% Kincseshomok, Sislóc, Koncháza
Beregszászi 6 010 3 787 63% Beregszász, Mezővári, Gát, Makkosjánosi, Badaló, Nagymuzsaly
Bátyúi 1 655 968 58,5% Barkaszó, Szernye, Bátyú, Bótrágy
Nagyberegi 911 599 65,8% Nagybereg, Beregújfalu
Nagybégányi 444 430 96,8% Beregdéda, Kisbégány
Mezőkaszonyi 701 684 97,6% Mezőkaszony, Zápszony
Tiszepéterfalvi 2 275 1 584 69,6% Tiszapéterfalva, Tiszabökény, Nevetlenfalu, Nagypalád, Szőlősgyula, Fertősalmás, Aklihegy
Tiszaújlaki 1 801 815 45,3% Salánk, Tiszaújlak, Verbőc

Egyéb magyar iskolával rendelkező települések oktatási statisztikája.

2017-18-as tanév Általános és Középiskola
Település Összesen Magyarul tanul %
Huszt 4 663 130 2,8%
Dercen 274 274 100%
Fornos 144 144 100%
Izsnyéte 223 124 55,6%
Beregrákos 515 113 21,9%
Visk 1 252 358 28,6%
Aknaszlatina 1 081 147 13,6%
Rahó 2 388 38 1,6%
Kőrösmező 1 344 56 4,2%
Szolyva 6 314 55 0,9%

Kultúra

Településeik

Fontosabb magyarlakta települések:

Neves személyek

Jegyzetek

  1. http://karpataljaturizmus.net/telepules.html
  2. A KMKSZ és az UMDSZ „együttműködésének” történetéből – Kárpátalja, 2010. szeptember 4.
  3. Az UMDSZ-t nem sikerült megsemmisíteni! Archiválva 2013. november 1-i dátummal a Wayback Machine-ben – Kárpáti Igaz Szó, 2011. december 14.
  4. a b #Відкрита школа. #Відкрита школа. (Hozzáférés: 2022. október 30.)

További információk

Ez a magyar kisebbségről vagy magyarországi nemzeti kisebbségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!