Jodál Gábor
A mai világban a Jodál Gábor releváns téma, amely sok ember figyelmének középpontjába került. A Jodál Gábor megjelenése óta felkeltette a szakemberek és a rajongók érdeklődését, akik időt és erőfeszítést szenteltek annak különböző aspektusainak kutatására és teljes megértésére. A társadalomra gyakorolt hatásától a lehetséges hosszú távú következményekig a Jodál Gábor számos vita és vita tárgya volt különböző területeken. Ebben a cikkben elmélyülünk a Jodál Gábor lenyűgöző világában, feltárva eredetét, fejlődését és mai hatását.
| Jodál Gábor | |
 | |
| Új Élet 1961/17 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1913. április 12. Székelyudvarhely |
| Elhunyt | 1989. december 6. (76 évesen) Kolozsvár |
| Sírhely | Házsongárdi temető |
| Gyermekei | Jodál Endre |
| Tevékenység | zeneszerző |
Jodál Gábor (Székelyudvarhely, 1913. április 12. – Kolozsvár, 1989. december 6.) romániai magyar zeneszerző, Jodál Endre apja.
Életpályája
Szülővárosában a Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1930), Kolozsvárt szerzett jogi doktorátust (1937), majd Budapesten Kodály Zoltán és Siklós Albert tanítványa a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1942 óta Kolozsváron élt. Színházi, majd főiskolai korrepetitor, 1948-tól a Magyar Művészeti Intézet, 1950-től a Gheorghe Dima Zenekonzervatórium tanára. Nyugalomba vonult 1977-ben.
Munkássága
Kamaraműveit választékos, jobbára posztimpresszionista harmónia- és színkezelés jellemzi, zenekari művei (Meseország kapujában, 1952; Szimfonietta, 1957; Divertimento, 1964) a Kodály-iskola nemzeti színezetű neoklasszicizmusát folytatják. Jelentős dal- és kórusszerző, alkotásai: Kilenc háromszólamú női kar és Hét dal Áprily Lajos verseire (1947–49), gyermekkarok Jancsik Pál, Kányádi Sándor, Kiss Jenő, Lászlóffy Aladár, Létay Lajos, Tamás Mária, Veress Zoltán és más romániai magyar költők verseire, vegyeskarok Anavi Ádám, József Attila, Márki Zoltán, Petőfi, Tompa László és mások verseire (195061), Öt dal József Attila verseire (1964), ókínai és kortárs román költők verseinek számos megzenésítése.
Néhány cikkét A Hét, Igaz Szó, Utunk közölte. Vegyeskaraiból önálló kötetet adott ki a bukaresti Zenei Kiadó (1962), Szimfonietta című zenekari művét lemezre vette az Electrecord (1976), több kisebb műve jelent meg a Napsugár és a Művelődés hasábjain, valamint dal- és kórusgyűjteményekben.
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
További információk
- Lakatos István: Jodál Gábor, Utunk 1957/4
- Lakatos István: Jodál Gábor munkássága. Igazság 1964. ápr. 25.
- Viorel Cosma: Muzicieni români. Compozitori şi muzicologi. 1970. 257. o.
- Csire József: Kórusok. Művelődés 1970/4.
- Rónai István: A versszerető zeneszerző. A Hét 1973/12
- Rónai István: Szimfonietta és Orgonaverseny. A Hét 1976/1
- Zoltán Aladár: Szabad változatok egy mű témájára. A Hét 1973/20
- Zoltán Aladár: A zene népszolgálat. A Hét 1974/29.
- László Ferenc: Az ECE 01041. számú Electrecord-hanglemez borítékszövege. 1976
