Jóború Magda

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Jóború Magda-et és mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A Jóború Magda a keletkezésétől a fejlődéséig alapvető szerepet játszott abban, ahogyan a minket körülvevő világgal kommunikálunk. Az évek során a Jóború Magda végtelen vitákat és vitákat generált, és az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődésére számot tartó témává vált. Ezzel az elemzéssel megpróbáljuk megvilágítani a Jóború Magda különböző oldalait és jelenlegi társadalmunkra gyakorolt ​​hatását.

Jóború Magda
Született1918. október 1.
Csáktornya
Elhunyt1982. március 19. (63 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaAjtai Miklós
Foglalkozásapedagógus,
művelődéspolitikus,
könyvtáros
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1947. augusztus 31. – 1948)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1948 – 1949. május 15.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1949. május 15. – 1953. május 17.)
  • miniszterhelyettes (1951. január 27. – 1957. április 13.)
  • miniszterhelyettes (1957. április 13. – 1958. február 15.)
  • könyvtárigazgató (1958. február 15. – 1966, Országos Széchényi Könyvtár)
  • magyar nagykövet az UNESCO melletti állandó képviseletnél, Párizsban (1966. július 12. – 1968. szeptember 26.)
  • könyvtárigazgató (1968 – 1982. március 19., Országos Széchényi Könyvtár)
Iskolái
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeFiumei úti sírkert (bal oldali munkásmozgalmi díszsor 21. sír)
Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
Hivatali idő
1958 – 1966
ElődVarjas Béla
UtódSebestyén Géza
Az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő
1968 – 1982
ElődSebestyén Géza
UtódZircz Péter
A Wikimédia Commons tartalmaz Jóború Magda témájú médiaállományokat.

Jóború Magda[1] (Csáktornya, 1918. október 1. – Budapest, 1982. március 19.) kommunista művelődéspolitikus, pedagógus, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Ajtai Miklós (1914–1982) politikus felesége.

Életútja

Középiskolai tanulmányait Kunszentmiklóson végezte 1928 és 1936 között. Ezután a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin szakára járt, ahol 1941-ben szerezte meg tanári diplomáját, 1943-ban – kormányzói kitüntetéssel, „sub auspiciis gubernatoris” – a bölcsészdoktori oklevelet.

1941-től 1946-ig a mezőtúri leánygimnáziumban tanított. 1945 után belépett a Magyar Kommunista Pártba, és 1946 első felében elvégezte annak hat hónapos pártiskoláját. 1946–1947-ben a budapesti Zrínyi Ilona Népi Kollégiumot igazgatta. 1947 és 1952 között a Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagjaként, országgyűlési képviselőként, 1948 és 1950 között a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége főtitkáraként működött. 1950-ben oktatásügyi miniszterhelyettessé nevezték ki, e posztot 1958-ig töltötte be. Ebben az évben kinevezték az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójává. 1962-ben elnyerte a neveléstudományok kandidátusa fokozatot, egy évvel később az ELTE BTK Pedagógiai Tanszékének címzetes egyetemi docense lett. 1972-ig oktatott az egyetemen neveléstörténetet. 1964 és 1972 között az UNESCO Végrehajtó Bizottságában, 1966. augusztus 1-jétől 1968. december 16-áig – rendkívüli meghatalmazott nagykövetként – az UNESCO párizsi központjában képviselte Magyarországot. Utóbbi időszakban Sebestyén Géza vezette az OSZK-t, visszatérése után Jóború újból átvette az intézmény irányítását. 1974-től a Magyar UNESCO Bizottság elnökeként is tevékenykedett, ugyanebben az évben a szervezet XVIII. Közgyűlésének elnökévé választották.

1959 és 1961 között a Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottságának tagja volt. 1973 májusában az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács, 1981-ben a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke lett.

Férje halála után egy hónappal öngyilkosságot követett el.

Munkássága

Kutatóként az ideológiai nevelés kérdéseivel, a Horthy-korszak neveléstörténetével, a magyar művelődéspolitika történetével és összehasonlító pedagógiával foglalkozott. Művelődéspolitikusként az általános és középiskolai oktatás területét felügyelte. A Petőfi Kör 1956. szeptember 28-ai és október 12-ei pedagógiai vitájának egyik vezetője volt.

Díjai, elismerései

1948-ban megkapta a Kossuth-érdemrend harmadik fokozatát. Háromszor tüntették ki a Munka Érdemrend legmagasabb fokozatával. Az UNESCO-ban végzett tevékenységéért elnyerte a szervezet Aranyérmét.

Főbb művei

  • Akadémiai drámai pályaművek, 1857–88 (Mezőtúr, 1942)
  • Fasizmus és a második világháború; Szikra Ny., Bp., 1947 (A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége vezetőképző tanfolyamának anyagából)
  • Megvédjük a békét: Révai József beszéde. Jóború Magda megnyitója és zárszava, Mekis József, Bereczky Albert stb. hozzászólásai. 1949. március 25-én; Magyar Értelmiség Nemzeti Bizottsága, Bp., 1949
  • A nevelés célja és feladatai népi demokráciánkban (Budapest, 1952)
  • A politechnikai oktatás szerepe az ifjúság kommunista nevelésében (Budapest, 1954)
  • A magyar köznevelés jelenlegi szervezete és problémái (Budapest, 1958)
  • Élet és iskola. A modern köznevelés történelmi és társadalmi háttere (Budapest, 1961)
  • A középiskola szerepe a Horthy-korszak művelődéspolitikájában; Tankönyvkiadó, Bp., 1963 (Neveléstörténeti könyvtár)
  • A kapitalista országok közoktatásügye 1918-tól napjainkig (Budapest, 1964)
  • A köznevelés a Horthy-korszakban. Alsó- és középfokú oktatás (Budapest, 1972)
  • Neveléstörténet (többekkel; Budapest, 1973)

Jegyzetek

  1. ↑ A Ki kicsoda?, Hanga Mária nekrológja és az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai ebben az alakban hozzák vezetéknevét, a többi forrásban Jóboru szerepel.

Források

Jóború Magda és férje síremléke a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjához vezető sétányon
  • Elhunyt dr. Jóború Magda. Népszabadság, 1982. március 20. 7. o.
  • Ferenczy Endréné: Jóború Magda 1918–1982 In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1981. Felelős szerk.: Németh Mária, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1983, 7–11. o.
  • Ferenczy Endréné: Jóború Magda irodalmi munkássága In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1981. Felelős szerk.: Németh Mária. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest,

1983, 12–15. o.

  • Hanga Mária: Dr. Jóború Magda 1918–1982. Pedagógiai Szemle, 1982. 6. sz. 568–570. o.
  • Havasi Zoltán: Dr. Jóború Magda (1918–1982). Magyar Könyvszemle, 1982. 4. sz. 383–384. o.
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk.: Hermann Péter. Kossuth, Budapest, 1981, 326. o.
  • Magyar életrajzi lexikon 1900–1990 Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Arcanum, Budapest, 2001
  • Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007 1–3. Összeáll.: Gerő Gyula. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009
  • Mód Péter: Néhány mozaik Magyarország és az UNESCO kapcsolatáról. In A 40 éves UNESCO és Magyarország. Vál. és szerk.: Salgó Lászlóné. Magyar UNESCO Bizottság, Budapest, 1986, 21–37. o.
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd, 2002, 769. o. ISBN 963-927-280-9