Jóború Magda

Jóború Magda
Született1918. október 1.
Csáktornya
Elhunyt1982. március 19. (63 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaAjtai Miklós
Foglalkozásapedagógus,
művelődéspolitikus,
könyvtáros
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1947–1952)
  • magyar nagykövet az UNESCO melletti állandó képviseletnél, Párizsban (1966–1968)
Iskolái
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
Hivatali idő
19581966
ElődVarjas Béla
UtódSebestyén Géza
Az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő
19681982
ElődSebestyén Géza
UtódZircz Péter
A Wikimédia Commons tartalmaz Jóború Magda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jóború Magda (Csáktornya, 1918. október 1.Budapest, 1982. március 19.) kommunista művelődéspolitikus, pedagógus, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Ajtai Miklós (1914–1982) politikus felesége.

Életútja

Középiskolai tanulmányait Kunszentmiklóson végezte 1928 és 1936 között. Ezután a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin szakára járt, ahol 1941-ben szerezte meg tanári diplomáját, 1943-ban – kormányzói kitüntetéssel, „sub auspiciis gubernatoris” – a bölcsészdoktori oklevelet.

1941-től 1946-ig a mezőtúri leánygimnáziumban tanított. 1945 után belépett a Magyar Kommunista Pártba, és 1946 első felében elvégezte annak hat hónapos pártiskoláját. 19461947-ben a budapesti Zrínyi Ilona Népi Kollégiumot igazgatta. 1947 és 1952 között a Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagjaként, országgyűlési képviselőként, 1948 és 1950 között a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége főtitkáraként működött. 1950-ben oktatásügyi miniszterhelyettessé nevezték ki, e posztot 1958-ig töltötte be. Ebben az évben kinevezték az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójává. 1962-ben elnyerte a neveléstudományok kandidátusa fokozatot, egy évvel később az ELTE BTK Pedagógiai Tanszékének címzetes egyetemi docense lett. 1972-ig oktatott az egyetemen neveléstörténetet. 1964 és 1972 között az UNESCO Végrehajtó Bizottságában, 1966. augusztus 1-jétől 1968. december 16-áig – rendkívüli meghatalmazott nagykövetként – az UNESCO párizsi központjában képviselte Magyarországot. Utóbbi időszakban Sebestyén Géza vezette az OSZK-t, visszatérése után Jóború újból átvette az intézmény irányítását. 1974-től a Magyar UNESCO Bizottság elnökeként is tevékenykedett, ugyanebben az évben a szervezet XVIII. Közgyűlésének elnökévé választották.

1959 és 1961 között a Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottságának tagja volt. 1973 májusában az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács, 1981-ben a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke lett.

Férje halála után egy hónappal öngyilkosságot követett el.

Munkássága

Kutatóként az ideológiai nevelés kérdéseivel, a Horthy-korszak neveléstörténetével, a magyar művelődéspolitika történetével és összehasonlító pedagógiával foglalkozott. Művelődéspolitikusként az általános és középiskolai oktatás területét felügyelte. A Petőfi Kör 1956. szeptember 28-ai és október 12-ei pedagógiai vitájának egyik vezetője volt.

Díjai, elismerései

1948-ban megkapta a Kossuth-érdemrend harmadik fokozatát. Háromszor tüntették ki a Munka Érdemrend legmagasabb fokozatával. Az UNESCO-ban végzett tevékenységéért elnyerte a szervezet Aranyérmét.

Főbb művei

Jegyzetek

  1. A Ki kicsoda?, Hanga Mária nekrológja és az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai ebben az alakban hozzák vezetéknevét, a többi forrásban Jóboru szerepel.

Források

Jóború Magda és férje síremléke a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjához vezető sétányon

1983, 12–15. o.