A mai világban a Magyar Pedagógiai Társaság a társadalom széles köre számára releváns témává vált. Megjelenése óta a Magyar Pedagógiai Társaság nagy hatást váltott ki különböző területeken, vitákat, vitákat és ellentmondásos véleményeket generált. Hatása átlépte a határokat, és felkeltette a téma szakértőinek, valamint általában a lakosság érdeklődését. Tekintettel annak relevanciájára, fontos részletesen és objektíven elemezni a Magyar Pedagógiai Társaság-hez kapcsolódó összes szempontot, megérteni következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Magyar Pedagógiai Társaság jelenségét, annak eredetétől a jelenlegi helyzetéig, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító perspektívát adjunk ehhez a globális érdeklődésre számot tartó témához.
A Magyar Pedagógiai Társaság (1967. április 21-22-én alakult meg, jogelődje a Magyar Paedagogiai Társaság) A pedagógia művelőinek önkéntes egyesülése. Folyóirata az Országos Közoktatási Intézettel közösen kiadott Új Pedagógiai Szemle (1991–), előtte Pedagógiai Szemle (1973–1990)
A magyar pedagógusok önkéntes egyesülete kidolgozott alapszabályait 1891. szeptember 7-én terjesztette fel láttamoztatásra a belügyminisztériumhoz, 1891. október 24-én a belügyminisztérium a társaság alapszabályait jóváhagyólag tudomásul vette.[1] – A Társaság alakulóülését 1892. január 5-én tartották. Első elnök Klamarik János, titkár Suppán Vilmos lett. Megválasztották a Társaság első száz rendes tagját, köztük: Alexander Bernát, Beöthy Zsolt, Csengeri János, De Gerando Antonina, Fináczy Ernő, Geőcze Sarolta, Gyertyánffy István, Heinrich Gusztáv, Hóman Ottó, Kármán Mór, Kiss Áron, Lubrich Ágost, Medveczky Frigyes, Nagy László, Pauer Imre, Péterfy Sándor, Riedl Frigyes, Szarvas Gábor, Ponori Thewrewk Emil, Volf György, Zsengeri Samu.
A társaság célja: ”A paedagogianak és segédtudományainak magyar nyelven művelése, a hazai közoktatásügy egész körében felmerülő elvi kérdéseknek tudományos jellegű tárgyalása, a paedagogia múltjának kutatása, a paedagogiai elvek népszerűsítése és terjesztése...
A társaság:
A társaság tagjai négyfélék
...A rendes tagok a hazai közoktatásügy s különösen a magyar paedagogiai irodalom kiválóbb munkásai közül mindenkor élethossziglan választatnak...
...A rendes tagok száma nem lehet száznál nagyobb.
...A rendes tagok kötelesek megválasztásuktól számított három év leforgása alatt székfoglaló felolvasást tartani, a minek megtörténte után jogaik élvezetbe lépnek.”[2]
A társaság ülései:
A társaság folyóirata: Magyar Paedagogia (1892–1947)
A társaság tisztikara és választmánya 1949. április 2-án lemondott, és háromtagú ügyvivői testületre (Vajda György Mihály, Faragó László, ifj. Zibolen Endre) bízták a társaság további működtetését, a tárgyalások megkezdését Mérei Ferenccel. 1950-ben a politikai vezetés – belügyminisztériumi rendelettel – megszüntette a társaság szervezeti tevékenységét.
Majdnem 17 éves kényszerszünet után alakult újra Magyarországon, 1967-ben a Magyar Pedagógiai Társaság. A újonnan alakult társaság felett felügyeletet a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége gyakorolt. A működési Szabályzatban foglaltak szerint folytatták tevékenységüket.
Az újonnan alakult társaság célja az, hogy “a szocialista nevelés ügyét, a neveléstudomány fejlődését társadalmi úton előrevigye, a tudomány fejlődésének eredményeit közkinccsé tegye, növelje az iskola és a társadalomnevelő tevékenységének tudatosságát, hatékonyságát.”[4]
A rendszerváltoztatáskor újrafogalmazták a célt, mely szerint “a Magyar Pedagógiai Társaság a pedagógiai elmélet és gyakorlat művelőinek, az oktatásügy szakembereinek szakmai-tudományos egyesülése azzal a céllal, hogy társadalmi úton, aktívan szolgálja a nevelés elméletének és gyakorlatának fejlesztését, a hazai nevelés progresszív hagyományainak , maradandó értékeinek őrzését és ápolását, a pedagógia új eredményeinek közkinccsé tételét, a nevelés kiemelkedő szerepének társadalmi elismerését.”[5]
A társaság tagjai szakterületeiknek megfelelően szakosztályokban, munkabizottságokban és területi tagozatokban fejtik ki tevékenységüket.
A társaság honlapján (www.pedagogiai-tarsasag.hu) a Krónika oszlopban fellelhetők a korábbi évek tisztségviselői, illetve csaknem 200 jeles személyiség annotált életrajza, az MPT Ki Kicsoda? rovaton.