Ebben a cikkben a III. Magnus svéd király-et fogjuk megvizsgálni, egy olyan témát, amely világszerte több millió ember figyelmét felkeltette. A III. Magnus svéd király téma nagy érdeklődést váltott ki a mindennapi életben való relevanciája, a társadalomra gyakorolt hatása és a különböző területeken betöltött jelentősége miatt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a III. Magnus svéd király-et, feltárva eredetét, időbeli alakulását és az élet különböző területeire gyakorolt hatását. A popkultúrára gyakorolt hatásától a történelemben betöltött szerepéig a III. Magnus svéd király olyan téma, amelyet érdemes alaposan tanulmányozni. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül elemezzük a III. Magnus svéd király különböző oldalait és a modern világra gyakorolt hatását. Készüljön fel, hogy elmerüljön a III. Magnus svéd király lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!
III. Magnus | |
![]() | |
Magnus királyi pecsétje | |
Svédország királya | |
Uralkodási ideje | |
1275 – 1290 | |
Koronázása | Gamla Uppsala[1] 1276. május 24. |
Elődje | Valdemár |
Utódja | Birger |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Folkung-ház |
Született | 1245 k. |
Elhunyt | 1290. december 18. (45 évesen) Visingsö[1] |
Nyughelye | Riddarholmskyrkan,[1] Stockholm |
Édesapja | Birger jarl |
Édesanyja | Svédországi Ingeborg |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Hedwig of Holstein |
Gyermekei |
|
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz III. Magnus témájú médiaállományokat. | |
III. Magnus Birgersson vagy Hombárzáró Magnus (1245 k.[2] – 1290. december 18.[2]) svéd király 1275-től haláláig, a feudális társadalmi rend megalapítója Svédországban.[3]
Birger jarl második legidősebb fia volt[3] és apja mellett a hercegi címet örökölte.[4] 1275-ben Magnus norvég segítséggel fellázadt bátyja, Valdemár ellen, és elűzte a trónról.[4] 1277-ben Valdemár dán segítséggel az ország déli részeit visszaszerezte,[4] de 1278-ban Magnus kezébe kaparintotta azokat is,[4] és megalapította a Gotlandi királyságot.[5] Német hercegnőt vett feleségül, ami hozzásegítette az európai feudalizmus megismeréséhez.[3] 1279-ben, Alsnőben kiadott rendeletében megteremtette a világi nemesség, a frälse osztályát, amelynek tagjai a katonáskodás fejében adókedvezményeket és társadalmi rangot kaptak.[3] A sors iróniája, hogy a királyt éppen ennek az intézkedésének a nyomán tekintették a köznép és tulajdona védelmezőjének, amire a Ladulås ("hombárzáró") jelző is utal (bár némely kutató szerint a ragadványnév Magnus másik nevének, a Ladislausnak az eltorzulásából alakult ki).[3] Magnus adókedvezményekkel az egyház támogatását szintén megnyerte, kiterjesztette a német és a svéd kereskedők előjogait, királyi tanácsadó testületet állított fel, hozzáfogott a jogrend törvénybe foglalásához, és más reformokat is szorgalmazott a királyi hatalom megerősítésére és a közigazgatás fejlesztésére.[3] Halála után fia, Birger követte a trónon.[3]
Előző uralkodó: Valdemár |
Következő uralkodó: Birger |