V. Gusztáv svéd király

A mai világban a V. Gusztáv svéd király olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. A modern társadalomban egyre növekvő relevanciájával a V. Gusztáv svéd király fontos vitaponttá vált különböző szférákban. Mind a tudományos világban, mind a szórakoztatásban megnőtt a V. Gusztáv svéd király iránti érdeklődés és figyelem. Az évek múlásával a V. Gusztáv svéd király olyan témának bizonyult, amely továbbra is vitákat és reflexiókat generál, megkérdőjelezi a közös felfogásokat és új ötleteket bátorít. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a V. Gusztáv svéd király társadalmunkra gyakorolt ​​hatását, és megvitatjuk annak mai jelentőségét.

V. Gusztáv
Oscar Gustaf Adolf

Svédország királya
Uralkodási ideje
1907. december 8. 1950. október 29.
ElődjeII. Oszkár svéd király
UtódjaVI. Gusztáv Adolf svéd király
Életrajzi adatok
UralkodóházBernadotte-ház
Született1858. június 16.
 Svédország, Drottningholm
Elhunyt1950. október 29. (92 évesen)
 Svédország, Drottningholm
NyughelyeRiddarholmskyrkan
ÉdesapjaII. Oszkár svéd király
ÉdesanyjaZsófia svéd királyné
Testvére(i)
HázastársaViktória svéd királyné
GyermekeiVI. Gusztáv Adolf svéd király (1882–1973)
Vilmos svéd királyi herceg (1884–1965)
Erik svéd királyi herceg (1889–1918)
V. Gusztáv aláírása
V. Gusztáv aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Gusztáv témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Gusztáv Adolf trónörökös, Hermann Göring és V. Gusztáv király Berlinben, 1939-ben.

V. Gusztáv (Drottningholm, 1858. június 16.Drottningholm, 1950. október 29.) Svédország királya 1907 és 1950 között.

Élete

II. Oszkár legidősebb fia. V. Gusztáv a svéd történelem leghosszabb ideig uralkodó királya volt. Félénk, visszahúzódó személyiség volt, aki elhárította a koronázási ceremóniát, ezzel Svédország első koronázatlan királya lett.

Uralkodása alatt és külpolitikája következtében kialakult egy szövetség a skandináv államok között, noha Norvégia 1905-ben kikiáltotta függetlenségét Svédországtól.

V. Gusztáv svéd király időskori hivatalos portréja.

Belpolitikájában visszafogta az uralkodói jogokat, és ezzel hozzájárult, hogy Svédország egy parlamentáris monarchiává fejlődhessen. 1911-ben mégis véghezvitte akaratát a liberálisokkal szemben a svéd haderő fejlesztésében. 1918-ban támogatta a szociáldemokratákat egy választási reform véghezvitelében.

Svédország az V. Gusztáv uralkodása alatt tomboló első világháborúban meg tudta őrizni függetlenségét. A háború után az államforma alkotmányos monarchiává alakult át.

A második világháború alatt a király a nemzeti egység szimbólumává vált. Kezdetben nem tudta magát kivonni Németország támogatása alól, de 1943-ban a szövetséges erők fontos támogatójává vált Svédország.

Felesége, Badeni Viktória révén a Bernadotte-ház rokonságba került a Vasa-házzal. Házasságából három fia született:

  • VI. Gusztáv Adolf (1882. november 11. – 1973. szeptember 15.), a későbbi svéd király
  • Vilmos (1884. június 17. – 1965. június 5.)
  • Erik Gusztáv (1889. április 20. – 1918. szeptember 20.)

V. Gusztáv földi maradványait a stockholmi Riddarholm-templomban helyezték végső nyugalomra.

Kapcsolódó szócikkek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gustav V. (Schweden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Előző uralkodó:
II. Oszkár
Következő uralkodó:
VI. Gusztáv Adolf