A mai világban a II. Knut svéd király állandó érdeklődésre számot tartó téma, és sokféle szempontot fed le. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a II. Knut svéd király a mindennapi beszélgetések fókuszpontjává vált. A határokon és kultúrákon túlmutató hatással a II. Knut svéd király releváns és folyamatosan fejlődő témaként pozícionálta magát. Ebben a cikkben a II. Knut svéd király-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és megközelítéseket vizsgáljuk meg, hogy megértsük a jelenlegi kontextusban betöltött jelentőségét és a jövőre vonatkozó előrejelzését.
II. Knut | |
![]() | |
Knut király pénzérméje | |
Svédország királya | |
Uralkodási ideje | |
1229 – 1234 | |
Elődje | XI. Erik |
Utódja | XI. Erik |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Erik-ház |
Született | nem ismert |
Elhunyt | 1234 |
Édesapja | Holmger Filipsson |
Édesanyja | nem ismert |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz II. Knut témájú médiaállományokat. | |
II. Knut Holmgersson vagy Magas Knut (? – 1234[1]) svéd király 1229-től haláláig.
Knut IX. Erik dédunokájaként született, és 1222 ill. 1229 között ő kormányzott harmadunokatestvére, a gyermek XI. Erik helyett. 1229-ben végül megbuktatta Eriket, és maga ült a trónra. Rövid ideig uralkodott, és halála után Erik lett ismét Svédország királya.
Knut felesége, Helena Pedersdotter (1200 k. – 1255) két fiat szült neki:
Előző uralkodó: XI. Erik |
Következő uralkodó: XI. Erik |