A mai világban a I. Sverker svéd király nagy érdeklődés és vita tárgyává vált. Akár történelmi jelentősége, akár a kortárs társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a I. Sverker svéd király egy olyan jelenség, amely nem marad észrevétlen. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk ezt a témát különböző nézőpontokból, elemezve annak időbeli alakulását, mai jelentését és jövőbeli előrejelzéseit. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a I. Sverker svéd király-et hogyan közelítették meg különböző szakértők, és hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző területeit. Ez az elemzés lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a I. Sverker svéd király fontosságát és relevanciáját a mai társadalomban.
I. Sverker | |
![]() | |
Idősebb Sverker (Hedani székesegyház) | |
Svédország királya | |
Uralkodási ideje | |
1130 – 1156 | |
Elődje | I. Magnus |
Utódja | IX. Erik |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Sverker-ház |
Született | 1100 körül |
Elhunyt | 1156. december 25. (56 évesen) Alebäcks[1] |
Nyughelye | Alvastra[1] |
Édesapja | Kol |
Édesanyja | nem ismert |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz I. Sverker témájú médiaállományokat. | |
I. Sverker Kolsson vagy Idősebb, ill. Botlábú Sverker[2] (1100 k. – 1156. december 25.) svéd király 1130-tól haláláig.
Sverker életéről való forrásaink nem megbízhatóak, és fenntartásokkal kezelendők. Édesapja feltehetően östergötlandi parasztember, akinek neve Kol, Cornube, Karnuka, vagy Ulf lehetett. Egyes források Erik Årsällt nevezik apjának. Sverker először nagy valószínűség szerint csak az östergötlandi királyi címet tudhatta magáénak, majd az I. Magnussal vívott kemény harc után lett az egész ország királya.[3] 1130-ban lett egész Svédország királya. Országa külpolitikai helyzetét házasodással próbálta stabilizálni. Első felesége a norvég Ulvhild Håkansdotter, akinek halála után a lengyel Rikissa hercegnőt vette feleségül (I. Magnus volt felesége), aki III. Boleszláv fejedelem leánya volt. Ezzel a házassággal Västergötlandban is királyként akarta elismertetni magát. Sverker és Ulvhilds nevéhez fűződik az első cisztercita kolostor megalapítása Svédországban, melyet 1143-ban, Alvastrában építettek. 1150-ben Sverker feltehetőleg háborúba keveredett Dániával, de szövetségeseivel Smålandból kiindulva elűzték a támadókat. Sverkert vélhetőleg 1156-ban ölte meg saját szolgája úton a karácsonyi misére. Földi maradványait Alvastrában helyezték végső nyugalomra.
Sverker első házasságát Ulvhilddal[4] (1095 – 1148), Haakon Finsson leányával, II. Inge svéd király és Niels dán király özvegyével[4] kötötte 1134-ben,[5] aki négy gyermeket szült férjének:
Sverker második felesége Lengyelországi Ryksa[4] (1116. április 12. – 1156 után) volt, I. Magnus svéd király és Novgorodi Vlagyimir özvegye;[4] két gyermekük született:
Előző uralkodó: I. Magnus |
Következő uralkodó: IX. Erik |