I. Inge svéd király

A I. Inge svéd király világában végtelen számú perspektíva, ötlet és vélemény kínálkozik, amelyek arra ösztönöznek bennünket, hogy többet fedezzünk fel ezzel a lenyűgöző témával kapcsolatban. Ez egy olyan téma, amely számtalan ember figyelmét felkeltette a történelem során, és továbbra is aktuális a modern világban. A I. Inge svéd király eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig olyan téma, amely mindig lenyűgöz bennünket. Ebben a cikkben a I. Inge svéd király különböző aspektusait és megközelítéseit vizsgáljuk meg, annak eredetétől a mai hatásig, hogy mélyebben megérthessük ezt az izgalmas témát.

Ez a szócikk a svéd királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Inge (egyértelműsítő lap).
I. Inge
Inge király síremléke a Vretai Apátságban
Inge király síremléke a Vretai Apátságban
Svédország királya
Uralkodási ideje
1079 – 1084
ElődjeI. Haakon
UtódjaSvend
Svédország királya
Uralkodási ideje
1087 – kb. 1112
ElődjeSvend
UtódjaFülöp
Életrajzi adatok
UralkodóházStenkil-ház
Született11. század
Elhunyt1112 után
NyughelyeHånger, majd 1234-től Varnhemi Apátság
ÉdesapjaStenkil
ÉdesanyjaIngamoder
Testvére(i)Halsten svéd király
Házastársa
  • Helena
  • Maer (?)
Gyermekei
  • Christina Ingesdotter of Sweden
  • Margaret Fredkulla
  • Ragvald Ingesson
  • Catherine Ingesdotter of Sweden
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Inge témájú médiaállományokat.

I. Inge Stenkilsson vagy Idősb Inge (óskandinávul: Ingi Steinkelsson; svédül: Inge den Äldre), († 1112 után[1]), körülbelül 1079-től 1084-ig, majd 1087-től kb. 1112-ig volt Svédország királya.

Élete

Első uralkodása

Stenkil fiaként született, és egyes források szerint egy ideig Halsten nevű testvére mellett kormányzói feladatokat töltött be. Testvére halála után egyedül uralkodott tovább.

A hagyomány szerint Inge első uralkodása 1084-ben ért véget. Ekkor ugyanis a király be akarta tiltani az uppsalai pogány templomnál az áldozatok bemutatását, mire megkövezték.[2] Ebben nem halt bele, de egy időre el kellett menekülnie svea földről.[3]

Második uralkodása

Feltehetőleg 1087-ben Inge legyőzte Svent és ismét magához ragadta a hatalmat. Gamla Uppsala pogány templomát leégette faszobraival együtt.[4] Ettől az időszaktól kezdve felgyorsult a kereszténység térhódítása Svédországban.[4]

A Hervarar saga elmondása szerint Inge jelentősen hozzájárult a svéd nép kereszténységre térítéséhez.

Inge kortársa Szent Eskil, aki abban az időben pápai tanácsra apátságot alapított a Vreta nevű település. Inge és családja nagy kiterjedésű földbirtokkal rendelkeztek ezen a területen és 20 parasztudvarnyi területet adtak át az itteni, ill. ide települő szerzeteseknek. Ez 1100 körül történhetett. Egyes történészek ebből azt a következtetést vonják le, hogy Inge Östergötland tartományból származhatott. Valószínűbb azonban, hogy ezek a földek felesége révén kerültek a család birtokába, de nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy a meggyilkolt Sventől ragadták el a területeket.

Az adomány hatására a pápa egy levelében a svédek tiszteletreméltó királyának nevezi Ingét (Ingo gloriosus Suetonum Rex).

Egy másik fontos történelmi esemény, mely Ingéhez kapcsolódik, a három király találkozója Kungahällában, ahol a dán I. Erik, a norvég III. Magnus, valamint Inge hosszú időre szóló békét kötöttek egymással. A találkozóról (többek között) Snorri Sturluson ír részletesen. A békét Inge azzal erősítette meg, hogy leányát, Margitot III. Magnushoz adta feleségül.

Halála

Inge haláláról és azokról az évekről, amikor nem uralkodott, kevés adatunk van. Halálára vonatkozóan 1103 és 1108 között találhatunk forrásokat, és nincs egyértelműen leírva az sem, hogy halálakor viselte-e még a királyi címet. Más forrás 1112 utánra teszi halálát.[1] Földi maradványait a smålandi Hånger városának temetőjében helyezték végső nyugalomra. Egyes források azonban arról számolnak be, hogy holttestét 1234-ben exhumálták, és a varnhemi apátságban temették újra.

Gyermekei

Inge felesége a megölt Sven király leánytestvére, Helena volt. Margaréta leányán kívül volt még egy fia, aki a Ragnvald nevet viselte, azonban még Inge életében meghalt. Egyes történészek azonban ebben a fiúban vélik felfedezni Ragnvald Knaphövde alakját, aki a 12. század folyamán Kelet- és Közép-Svédországban uralkodott, és a norvég Harald Gille apósa volt.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Stenkil family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  2. ↑ Fodor Imre: Svéd történelem néhány magyar kapcsolattal, a szerző magánkiadása, év nélkül (2003 előtt?) , 52. oldal
  3. ↑ Fodor 52–53. oldal
  4. ↑ a b Fodor, 53. oldal

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Inge I. (Schweden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
I. Haakon 		Következő uralkodó:
Svend
Előző uralkodó:
Svend 		Következő uralkodó:
Fülöp