I. Haakon svéd király

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a I. Haakon svéd király jelentőségét különböző kontextusokban, valamint a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. A I. Haakon svéd király az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette, és vitákat és elmélkedéseket váltott ki jelentéséről és következményeiről. A történelem során a I. Haakon svéd király döntő szerepet játszott a társadalmak fejlődésében, valamint az egyéni és kollektív identitások kialakulásában. A I. Haakon svéd király megjelenésétől napjainkig tanulmányozás, csodálat, vita és újraértelmezés tárgya volt olyan sokféle területen, mint a tudomány, a technológia, a művészet, a politika és a populáris kultúra. Ebben a cikkben azt fogjuk megvizsgálni, hogy a I. Haakon svéd király hogyan formálta világunkat, és a jövőben is ezt fogja tenni.

Ez a szócikk a svéd királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Haakon (egyértelműsítő lap).
I. Haakon
Svédország királya
Uralkodási ideje
1070 – 1079
ElődjeHalsten
UtódjaHalsten és I. Inge
Életrajzi adatok
Született1040
Stora Levene
Elhunyt1079 (39 évesen)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Haakon témájú médiaállományokat.

I. Haakon vagy Rőt Haakon, (svédül: Håkan den Röde), (1040 – 1079) a skandináv legendák elbeszélése szerint 1070 és 1079 között volt svéd király.

Élete

Mivel a Haakonról szóló információkat nagyrészt a költészet és a folklór szolgáltatja, a rendelkezésre álló adatok valóságtartalma vitatott.

Egyes források elmondásai szerint Haakon 1070-ben vette át a királyi hatalmat Halstentől, aki megtagadta, hogy a pogány isteneknek áldozzon. Egyes történészek úgy vélik, hogy a hatalomváltás valójában Halsten halálával történt, és I. Inge volt az, aki a pogány áldozatokat megtagadta.

Feltehetőleg a svea nép az 1070-es évek elején egy másik királyt is megválasztott, ez pedig Anund Gårdske volt. Általános a vélekedés, hogy a svéd területek ebben az időszakban két fő területre oszlottak: Anund Gårdske vezetése alatt állt a pogány népesség, míg Haakon uralma alatt a keresztény Svédország.

Rendelkezésre állnak olyan források is, melyek azt állítják, hogy a két uralkodó csupán igényt tartott a trónra, azonban csak I. Inge volt valóban király, akit a Västergötlandban élő keresztény svédek támogattak hatalmában.

Mindezek a források arról tanúskodnak, hogy Svédország ebben az időben még nem rendelkezett homogén társadalommal.

Egyes források állítása szerint Haakon Stenkil Ragnvaldsson mostohagyermeke volt, és ezzel Halsten és I. Inge féltestvére. Állítólag Haakon a pogány törzsfőnök, Erik den Hedningen, azaz a Pogány Erik özvegyét vette feleségül.

Az U11 számozású rúnakő Adelsö szigetén, melyet feltehetőleg Haakon király parancsára véstek

Haakonról szól a hovgårdeni rúnakő felirata, mely az Adelsőn, a Mälaren tó egyik szigetén található. 

Tyd du runorna! Rätt lät rista dem Tolir, bryte, i Roden, åt konungen. 
 Tolir och Gylla läto rista, båda makarna efter sig till en minnesvård, 
 Håkon bjöd rista.


Értsd az írást! Tolir írta könnyed kézzel, a király szolgája Rodenben. 
 Tolir és Gylla írattak, a két házastárs, hogy emlékül légyen. 
 Haakon kérte az írást.

Ez az első alkalom, hogy a „király” szó svéd területen írásosan dokumentált.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Haakon (Schweden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
Halsten 		Következő uralkodó:
Halsten, I. Inge