Fenyő Andor Endre

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fenyő Andor Endre hatását és következményeit a modern társadalomra. A megjelenésétől a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatásáig a Fenyő Andor Endre döntő szerepet játszott különböző területek, például a politika, a gazdaság, a technológia és a kultúra alakításában. Mélyreható elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Fenyő Andor Endre hogyan fejlődött az idők során, és hogyan alakította az emberek felfogását és cselekedeteit szerte a világon. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Fenyő Andor Endre által generált vitákkal és vitákkal, valamint a jövőbeni lehetséges hatásokkal. Ez a cikk átfogó és szemléletes képet kíván nyújtani a Fenyő Andor Endre-ről és annak fontosságáról a mai társadalomban.

Fenyő Andor Endre
SzületettFenyő Ármin
1904. február 25.[1]
Baja
Elhunyt1971. szeptember 14. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • kritikus
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1923–1929)
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1959)
SírhelyeFarkasréti temető (39-4-19)[2][3]

Fenyő Andor Endre (születési neve: Fenyő Ármin) (Baja, 1904. február 25.[4] – Budapest, 1971. szeptember 14.[5]) Munkácsy Mihály-díjas (1959) magyar festő, kritikus, tanár.

Életpályája

Szülei: Fenyő Ármin (-1903) és Fuchs Sára voltak.[4] Tanulmányait az Iparrajziskolában kezdte; 1923–1929 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt[6] Glatz Oszkár és Vaszary János tanítványaként. 1925-től kiállító művész. 1924-től tagja volt a Képzőművészek Új Társaságának és az Új Művészek Egyesületének. 1934-ben alapító tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. 1938–1947 között Finnországban, majd Svédországban élt. 1948-ban tért haza. 1948–1950 között a Szabad Nép kritikusa volt. 1950-től tanára, majd igazgatója volt a Dési Huber Képzőművészeti Szabadiskolának. Tíz évig volt a Képzőművészeti Alap festőlektora. Az 1950-es évek közepétől a Balaton lett fő témája. Balatonudvari műtermében dolgozott.

Művei

  • A fekete varrógép (1941)

Kiállításai

Egyéni

Válogatott, csoportos

Díjai

  • Munkácsy Mihály-díj (1959)
  • Szocialista Hazáért kitüntetés (1967)
  • Szocialista Kultúráért kitüntetés (1968)
  • Szocialista Munkáért Érdemérem (1968)

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04346.htm
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ a b Születése bejegyezve a bajai állami születési anyakönyv 79/1904. folyószáma alatt.
  5. ↑ Gyászjelentése. . (Hozzáférés: 2018. január 3.)
  6. ↑ Magyar Képzőművészeti Egyetem. . (Hozzáférés: 2018. január 3.)

Források

További információk

  • D. Fehér Zsuzsa: Emlékezés Fenyő Andor Endrére. Művészet, 1972. 4. sz.
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerkesztette: Fonó Györgyné, Kis Tamás. Budapest, Kossuth, 1969.
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
  • Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.
  • Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar lexikon II. (D–F). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1960.