A mai világban a Düsseldorf olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Düsseldorf kíváncsiságot és vitát váltott ki a szakértők és a rajongók körében egyaránt. Az évek során a Düsseldorf bebizonyította, hogy képes vitákat és reflexiókat generálni különböző kontextusokban és tudományágakban, és kulcsfontosságú pontjává vált a modern élet különböző aspektusainak megértésében és elemzésében. Ebben a cikkben a Düsseldorf különböző aspektusait és mai hatását fogjuk megvizsgálni, hogy megértsük jelentőségét és társadalmunkra gyakorolt következményeit.
Düsseldorf város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány fővárosa. Németország egyik legnagyobb és legfontosabb városa. Jelentős közlekedési csomópont és pénzügyi központ.
Fekvése
A szűkebb értelemben vett Ruhr-vidék délnyugati előterében, a Rajna mentén fekszik: nagyobbik része (mintegy 25 km hosszan) a jobb, kisebbik a bal parton.
Alapvetően fontos közlekedési gócpont, ahol öt vasútvonal fut össze. Három kikötője van a Rajnán. Düsseldorfé a harmadik legforgalmasabb német repülőtér.
Autópályái:
A3 (E35),
A44,
A46,
A52,
A59.
Népesség
584 217 lakosa volt 2008-ban. Az 1995-ös népszámlálás idején az akkor 572 ezer lakosú város lakóinak 15,5%-a külföldi volt.
Nevének eredete
Nevének jelentése: düsseli falu a város mellett a Rajnába ömlő Düssel folyócskára (Düsselbach) utal. Ennek egyik, Joachim Neander prédikátorról elnevezett völgyében találták meg a neandervölgyi ember maradványait. Régi nevei: Düsseldorpe, Düsseldorp, Duseldorp.
Története
Düsseldorfot először 1159-ben említi egy pápai okirat.
1838-ban itt avatták föl az első német vasútvonalat (Düsseldorf–Erkrath), ami a kibontakozó kőszénbányászattal együtt jelentősen hozzájárult a város gazdasági fejlődéséhez.
Az 1870-es években egyre fontosabbá vált a vas- és acélipar, ami gyors kereskedelmi és gazdasági fellendülést hozott a városnak.
A nagy ipari fellendülés eredményeként elsősorban a kohó- és gépipar:
vasúti járműipar,
gépgyártás,
vaskohászat,
fémtömegcikk gyártás,
épületgépészeti cikkek stb. gyártása
fejlődött.
Emellett jelentős volt még:
pamutszövés és -fonás,
bőrgyártás,
sörgyártás,
likőrgyártás,
kőolajipar,
bútorgyártás,
üvegipar,
festékgyártás.
Gazdasága a 21. század elején
Düsseldorf Németország legnagyobb nagyvárosi régiója, a Rajna–Ruhr-vidék egyik gazdasági központja. A Düsseldorfi Vásár évről évre számos fontos nemzetközi rendezvénynek ad otthont. Fontosabb, évről évre ismétlődő rendezvények:
ComPaMED nemzetközi egészségügyi világfórum,
EuroCIS kereskedelmi információs és biztonságtechnikai vásár,
Euroshop POS marketing vásár,
Hogatec,
Medica Düsseldorf,
Nemzetközi Vizuális Reklámtechnikai Szakvásár,
OMD Online Marketing Düsseldorf,
ProWein Düsseldorf borászati és szeszesitalvásár,
GDS: cipők és bőráruk nemzetközi szakvására,
Beauty International kozmetikai szakvásár,
IMA: játék- és árusító automaták nemzetközi szakvására,
Boot - Düsseldorf Nemzetközi hajó- és csónakkiállítás,
HMD Herrenmode Düsseldorf nemzetközi férfidivat vásár,
CPD Düsseldorf nemzetközi divatvásár,
TOP HAIR INTERNATIONAL nemzetközi fodrász szakvásár
stb.
Düsseldorf a divat (egyik) németországi fellegvára.
Düsseldorf Frankfurt am Main után Németország második legnagyobb pénzügyi központja. Itt van több nemzetközi nagyvállalat:
Metro AG,
ThyssenKrupp,
E.ON,
Rheinmetall,
Henkel,
Degussa,
NRW.BANK,
WestLB,
E-Plus,
Vodafone Deutschland,
ERGO Versicherungsgruppe stb.
székhelye. Itt alakult ki a kontinentális Európa legnépesebb (kb. 8 000 fős) japán kolóniája.
Ipar
Düsseldorf a német hadiipar fellegvára.
Egyéb nehézipar:
vaskohászat,
nehézgépgyártás (bányagépek, kohászati és erőművi berendezések, szerszámgépek),
a ferde tornyáról híres Szent Lambert-templom (Lambertuskirche, 1288–1394). Az épület gótikus, tornya román stílusú. Bent a templomban temették el a két utolsó clevei herceget.
a város Benrath negyedében álló Szent Cecília templom katolikus zarándokhely.
Kastélyok, paloták:
A késő barokk stílusú, rózsaszínűre festett Benrath kastélyt(Schloss Benrath)Nicolas de Pigage építette 1755–73 között. Egyike Németország legnagyobb barokk kastélyainak. Csaknem hatvan hektáros parkjának egy része francia barokk, más része angol stílusú. A kastély mögött egy mesterséges tó vize hullámzik.
A Jäger-kastély akkor kapta a nevét, amikor még a választófejedelem vadászkastélya volt. Később rezidenciává rendezték be. Napóleon ezt az épületet választotta otthonául abban a négy napban, amit Düsseldorfban töltött. Ma a Várostörténeti Múzeum és a Goethe Múzeum van benne.
A düsseldorfi egyetemet (Heinrich Heine Egyetem) 1965–ben alapították, de művészeti akadémia már 1767 óta működik itt.
Düsseldorfban áll az első német felhőkarcoló, a Wilhem–Marx–Haus (1924).
A tartomány miniszterelnökének székhelye az 1998-ban épült, 73 m magas Stadttor (Városkapu) irodaházban van.
A tartomány parlamentjét (Landtag) ugyancsak egy modern épületegyüttesben helyezték el.
A Medienhafen városrészben 1999-ben emelt épületcsoportot Frank Gehry tervezte.
A 240,5 méter magas Rheinturm tévétorony 170 m magasan kialakított kilátó teraszáról az egész város belátható.
A városban 18 múzeum van. A fontosabbak:
A várostörténeti gyűjteményt az 1752–63 között épült Vadászkastélyban rendezték be.
Észak-Rajna-Vesztfáliai Tartományi Múzeum gazdag Klee-gyűjteménnyel és Joseph Beuys számos alkotásával.
A tartományi gyűlés korábbi székhelyén, a 19. században emelt Ständehausban ma művészeti gyűjtemény látható.
A város híres szülötte, Heinrich Heine műveit és a költőről szóló könyveket a városi könyvtárban gyűjtötték össze.
A Schulstrassén van a Hetjens Múzeum(Német Kerámiamúzeum),
Fortuna Düsseldorf egyszeres német bajnok és háromszoros kupagyőztes labdarúgócsapat.
Düsseldorf jelképe
A város jelképe egy cigánykereket hányó fiúcska, akinek ábrázolásaival lépten-nyomon találkozhatunk.
E mutatvány hagyománya a várost felvirágoztató II. János Vilmos választófejedelem (Johann Wilhelm) uralkodása idején alakult ki – őt a nép egyszerűen Jan Wellemnek hívta. A legenda szerint Jan Wellem esküvője után hazafelé menet leesett a hintójának egyik kereke. Ekkor egy tízéves fiúcska hüvelykujját a kerékagyba dugva megtartotta a kereket, a szabad kezével pedig cigánykereket hányt, így haladt a hintó mellett. A hintó a nászmenet élén épségben a kastélyba érkezett, a fejedelem pedig aranydukáttal jutalmazta meg a fiút.
Ennek emlékére a város napján most is cigánykerékhányó versenyeket tartanak, és a győztesek pénzjutalmat kapnak.
A művészeti akadémián tanult, majd tanított, e városban is halt meg Andreas Achenbach (1815–1910) német tájképfestő. Egyik főműve, A Hardangerfjord Bergennél is itt tekinthető meg.
1931-ig, amíg a nácik el nem bocsátották állásából, itt dolgozott és alkotott Paul Klee.
A 19. század közepén a német sörfőzők többsége áttért az új stílusú, úgynevezett alsó erjesztésű (lager) sörök főzésére, Düsseldorfban és környékén megtartották a hagyományt: errefelé mindmáig az alt – azaz az „öreg” – sörök népszerűek.
Az alt rokonához, az angol ale-hez hasonlóan felső erjedésű sör. A düsseldorfi sörfőzők szerint a sör akkor dúsul, ha hosszabb ideig hideg helyen tárolják, mert az alacsony hőmérsékleten tisztul, és utána kevésbé karcos. Így hát az altbiert déli rokonához, a kölschhöz hasonlóan melegen erjesztik, és utána egy-két hónapig hidegben érlelik, pihentetik.
Mindezért a bronz- vagy sötét rézszínű düsseldorfi altok karaktere teljesen különbözik a megszokott sörfajtákétól: finoman kesernyés, és egyúttal savanykás, erőteljes malátaízzel.