A mai világban a Faragó Béla olyan témává vált, amely minden korú és hátterű ember számára nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt, a Faragó Béla sokak figyelmét felkeltette, és tanulmányozás, vita és elmélkedés témája lett. Ebben a cikkben a Faragó Béla-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, annak eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Elemezzük a hatását különböző területeken, valamint az általa generált jövőbeli perspektívákat. Kétségtelen, hogy a Faragó Béla olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és megérdemli, hogy különböző nézőpontokból elemezzük, hogy megértsük valódi hatókörét a mai társadalomban.
Faragó Béla 1961-ben született Kaposváron. Az általános iskolát a kaposvári Tóth Lajos (korábban Anna utcai, a rendszerváltás után Kodály Zoltán nevét viselő) általános iskola akkor induló ének-zene tagozatos osztályában végezte. Ének-zene tanára, osztályfőnöke, az iskola gyerekkórusának karnagya Zákányi Zsolt.
A kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskolában zongoratanárai Csajághy Mária, majd Kardos Kálmán voltak. Zeneszerzés tanulmányait a budapesti Bartók Konzervatóriumban, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. 1991/92-ben a hágai Royal Conservatory Szonológiai Intézetében zeneszerzést és komputerzenét tanult. 1990 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz-tanszékének klasszikus zeneszerzés tanára, jelenleg főiskolai docens. 1996-ban a Bárka Társulat alapító tagja – 2007-ig a Bárka Színház zenei vezetője.
1977-től napjainkig különböző együttesek tagjaként résztvevője a magyar és külföldi kortárs zenei eseményeknek (1977-81: Kis Zenei Stúdió- / 1982-90: 180-as csoport- / 1992-2004: az EAR együttesben folytat előadói és zeneszerzői tevékenységet.) A kortárs zene olyan egyéniségeivel dolgozik és koncertezik együtt, mint például Alvin Curran, Louis Andriessen, Tom Johnson, Steve Reich, Terry Riley, Meredith Monk.
1978 óta több, mint száz film-, rádiójáték-, balett-, valamint színházi kísérőzenét alkotott. Kompozíciói öt szerzői-, valamint számos egyéb lemezen, CD-n hallhatóak. Előadóként mintegy negyven kortárs zenei albumon szerepel. Zenés színpadi művei közt hét opera, illetve egy operett is szerepel.
1986-94-ig a Fiatal Zeneszerzők Csoportja ügyvivője.
1994-96-ig a Magyar Zeneszerzők Egyesülete elnökségi tagja.
1994-től az Artisjus Választmányának tagja.
A titok – Kamaraopera egy felvonásban (Szöveg: Magács László) sopr, mezzo, fl, trb, perc, vl, cb. (Budapesti Őszi fesztivál, 1994)
East Side Story – Opera két felvonásban (Librettó: Gém György) fl, ob, cl, fg, cor, tr, trb, perc, vl, vla, vlc, cb. (Budapesti Őszi Fesztivál 2000)
Az átváltozás – kamaraopera két felvonásban Franz Kafka novellája nyomán (Librettó: Kovács Kristóf) 10 énekhangra és 10 hangszerre (Sanyi és Aranka Színház 2009)
Antigoné – opera két felvonásban (Szophoklész) szólisták, vegyeskar, szimf. zenekar (Pécsi Nemzeti Színház, 2013)
Egy pohár víz – opera egy felvonásban (Librettó: Háy János) szólisták, vegyeskar, szimf. zenekar (Pécsi Nemzeti Színház, 2016)
Ma már nem mész sehová – opera-operett-oratórium 3 felvonásban (Librettó: Forgács Miklós) kamaraegyüttes, vegyeskar, szólisták (Kassai Thália Színház 2019)
Operett
Operett – három felvonásban (W. Gombrowicz) (Versek: Parti Nagy Lajos) fl, cl, tr, trb, synth, perc, vl, vla, vlc, cb. (2003)
Balett / Pantomim
Az utolsó valcer (N.Y.T. Táncszínház, Koppenhága, Dánia. Koreográfus: Warren Spears) – 11 hangszer (1989)