Elek Judit

A mai világban a Elek Judit olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A szakemberektől a rajongókig a Elek Judit sokak figyelmét felkeltette a sokféle oldala és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Elek Judit elemzésre és átgondolásra érdemes témának bizonyult. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Elek Judit különböző dimenzióit és relevanciáját a mai világban. Történetétől a jövőbeli vonatkozásaiig egy kimerítő elemzésbe merülünk, amely meg akarja világítani ezt a lenyűgöző témát.

Elek Judit
Született1937. november 10. (87 éves)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1956–1960)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Elek Judit témájú médiaállományokat.

Elek Judit (Budapest, 1937. november 10. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező és forgatókönyvíró.

Életpályája

A vészkorszakot előbb egy Pozsonyi úti védett házban, majd a Budapesten felállított gettóban élte túl.[2] 1956–1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt, Máriássy Félix osztályában. Osztálytársai voltak többek között Gábor Pál, Gyöngyössy Imre, Huszárik Zoltán, Kardos Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, Rózsa János, Singer Éva és Szabó István.[3] Ez idő alatt a Balázs Béla Stúdió alapító tagja volt. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a Sziget a szárazföldön címűt. Az 1980-as évektől kezdve történelmi filmeket készített (Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társainak ügyében). A Mária-nap (1984) című filmje az Un certain regard szekcióban került bemutatásra az 1984-es cannes-i filmfesztiválon.[4] Az 1990-es években zsidó témájú filmeket forgatott.

Filmjei

Rendezőként

Forgatókönyvíróként

Színészként

Egyéb filmjei

Könyvek

  • Ébredés; Magvető, Bp., 1964 (Új termés)
  • Szabó Borbála: Budapesti napló. 1944. november–1945. január; sajtó alá rend., jegyz. Elek Judit; Magvető, Bp., 1983, (a Tények és tanúk sorozatban)
  • Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében. Filmforgatókönyv, eredeti iratok; filmforgatókönyv Elek Judit, dokumentum vál., szerk. Benda Kálmán, Elek Judit; Magvető, Bp., 1983 (Nemzet és emlékezet)
  • Tutajosok. Technikai forgatókönyv 1–2.; írta és rend. Elek Judit, dramaturg Bíró Zsuzsa, operatőr Halász Gábor; Budapest Filmstúdió, Bp., 1987
  • Tutajosok. Filmforgatókönyv / A tiszaeszlári per dokumentumai; Magvető, Bp., 1990
  • Elek Judit–Sükösd Mihály: A tiszaeszlári per dokumentumai; Jelenkor–Dánielfilm Stúdió, Pécs–Bp., 2013

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Egy társadalom sokféleképpen tud ölni?. kultura.hu. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  3. ↑ A Balázs Béla Stúdió
  4. ↑ Cannes-i filmfesztivál
  5. ↑ https://szinhaz.online/piros-ildiko-es-elek-judit-is-eletmudijat-kap-a-magyar-mozgokep-fesztivalon/

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Judit Elek című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk