Bacsó Péter

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Bacsó Péter
Bacsó Péter (1973)
Bacsó Péter (1973)
SzületettBöhm Péter
1928. január 6.
Kassa
Elhunyt2009. március 11. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihárom gyermek
SzüleiPalotai Boris
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1946-1950)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (607-34)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bacsó Péter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bacsó Péter (Kassa, 1928. január 6.Budapest, 2009. március 11.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész.

Életpályája

Kassán született, édesanyja Palotai Boris zsidó származású írónő volt, apja Böhm Alfréd hivatalnok. Családja 1940-ben, a vidéki holokauszt elől költözött Budapestre, ő már itt fejezte be gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben diplomázott. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. Az igazi sikert 1967-ben a Fejlövés című filmje hozta meg számára, amely valós történetet dolgoz fel. Különlegessége, hogy a főszerepeket nem végzett színészek, hanem Kovács Kati, a beat-korszak emblematikus, akkor már országos hírű énekesnője és a szintén zenész Horváth Charlie játszották. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.

Számos dalszöveget írt, elsősorban saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám volt. Többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott vele nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című számot.

Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

Betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített.

2009. március 11-én hunyt el, 81 évesen.

Filmjei

Rendezőként

Közreműködőként

Szereplőként

Könyvei

Bacsó Péter és a stáb tagjai a Forró vizet a kopaszra című film forgatásakor (1972) Avar István színművész (balra), Bacsó Péter rendező (sállal) és Zsombolyai János operatőr (jobbra) a Harmadik nekifutás című film forgatásán

Díjai

Jegyzetek

  1. a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  4. a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  5. http://www.earthtimes.org/articles/show/259532,veteran-hungarian-film-director-peter-bacso-dies-at-81.html
  6. Freebase-adatdump. Google
  7. SZFE. . (Hozzáférés: 2012. október 6.)
  8. FamilySearch: szüleinek házassági anyakönyi lapja. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
Bacsó Péter sírja Budapesten. Farkasréti temető: 607-34. templomi fülke

Források

További információk

  1. A borítón látható félreérthető felirat alapján néhány adatbázisban: Bacsó filmkönyv, de a címlapon: Bacsókönyv.