A mai világban a Bíró Zsuzsa olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. A társadalomra gyakorolt hatásától az iparágra gyakorolt hatásig a Bíró Zsuzsa olyan téma, amely továbbra is vitákat és elmélkedéseket generál. Ahogy a tanulmányok és a kutatások továbbra is felfedik a Bíró Zsuzsa új oldalait, egyre nyilvánvalóbbá válik mindennapi életünkben betöltött jelentősége. Ebben a cikkben a Bíró Zsuzsa-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak különböző területekre gyakorolt hatását vizsgáljuk meg annak érdekében, hogy jobban megértsük hatókörét és mai jelentését.
Bíró Zsuzsa | |
Született | 1933. június 16.[1] Budapest |
Elhunyt | 2023. október 22. (90 évesen)[2][3] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Kárpáti János (–1972) |
Gyermekei | két gyermek: Kárpáti András Kárpáti Péter |
Foglalkozása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1956, dramaturgia) |
Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1982) |
Bíró Zsuzsa (Budapest, 1933. június 16. – 2023. október 22.) Balázs Béla-díjas (1982) magyar dramaturg és forgatókönyvíró.
Elsőre felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára, ahol 1956-ban[4] szerzett diplomát. Már a diplomát megelőzően felvették a Filmgyárba és a Vígszínházba is. Első, dramaturgként jegyzett filmje Herskó János Vasvirág című filmje volt 1958-ban.
Pályafutása során közel 70 nagyjátékfilmnek volt a dramaturgja. Sándor Pál, Simó Sándor, Gárdos Péter, Szász Péter, Hodován Attila és Herskó János rendezők összes filmjének dramaturgja. Az 1990-es évektől esszéírással is foglalkozott, rendszeresen publikált a Liget folyóiratban. Három kötete jelent meg: Mallarmé macskái (2002), Apák mozija (2006), Álom-rémület (2017). Legutóbbi könyve a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében olvasható.
Gyermekei Kárpáti Jánossal való házasságából (–1972) Kárpáti András és Kárpáti Péter.