Bereczky Erzsébet

Ma a Bereczky Erzsébet-ről fogunk beszélni, amely téma az utóbbi időben érdeklődést és vitát váltott ki. A Bereczky Erzsébet napjainkban nagy jelentőségű téma, amely minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette. Ez a cikk a Bereczky Erzsébet-hez kapcsolódó különböző szempontokkal foglalkozik, az eredetétől és fejlődésétől egészen a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​​​hatásáig. Egy részletes elemzésen keresztül feltárjuk a Bereczky Erzsébet különböző nézőpontjait és véleményét azzal a céllal, hogy teljes és objektív képet adjunk erről a témáról. Kétségtelen, hogy a Bereczky Erzsébet egy lenyűgöző téma, amelyre sokan kíváncsiak, és ez a cikk igyekszik mélyebben megérteni.

Bereczky Erzsébet
Született1932. január 5.[1]
Budapest
Elhunyt2010. május 30. (78 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaGyőrffy György
Foglalkozásadramaturg
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola
Kitüntetései


Bereczky Erzsébet (Budapest, 1932. január 5.Budapest, 2010. május 30.) színházi dramaturg.

Életpályája

1951–1956 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakos hallgatója volt. 1954–1957 között a Miskolci Nemzeti Színház dramaturgja volt. 1957–2000 között a Nemzeti Színház dramaturgja volt. 2000–2010 között a Pesti Magyar Színház dramaturgja volt.

Marton Endre, Major Tamás, Sík Ferenc és Iglódi István munkatársa volt.

Magánélete

Férje Győrffy György (1920–1984) színész volt. Egy lányuk született: Erzsébet (1957).

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: műfordítóként: 12;[2]

Műfordítóként

  • Remarque: Az utolsó állomás (1962)
  • Dürrenmatt: Play Strindberg (1973, 1975, 1988, 1991, 1995, 2005-2006, 2010)
  • Taner: Keshani Ali balladája (1977)
  • Williams: Földi királyság (1986)
  • Ustinov: Romanov és Júlia (1988)

Dramaturgként

Díjai, kitüntetései

Jegyzetek

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  2. 2013. november 20-i lekérdezés

Források

További információk