Csóka Sándor
Mai cikkünkben a Csóka Sándor-et fogjuk alaposan megvizsgálni, egy olyan témát, amely már régóta érdeklődés és vita tárgya. A Csóka Sándor egy olyan téma, amely a történelmi eredetétől a kortárs társadalomban betöltött relevanciájáig számos szempontot felölel. Az évek során a Csóka Sándor érdeklődést váltott ki a szakemberek, az akadémikusok és a lelkesek körében, ami számos vitához és kutatáshoz vezetett a témával kapcsolatban. Ebben a cikkben a Csóka Sándor különböző aspektusait elemezzük, megvizsgáljuk annak hatását, következményeit és időbeli alakulását. Ezen túlmenően a Csóka Sándor körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket is megvizsgáljuk, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Készüljön fel, hogy belépjen a Csóka Sándor lenyűgöző világába!
| Csóka Sándor | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Született | 1841 Brád |
| Elhunyt | 1905. május 1. (63-64 évesen) Szeged |
| Házastársa | Almássy Júlia (1886–1905) |
| Foglalkozása | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csóka Sándor témájú médiaállományokat. | |
Borbátvizi Csóka Sándor (Brád, 1841 – Szeged, 1905. május 1.) színész, igazgató.
Pályafutása
Csóka Sándor és Mohácsi Borbála fia. Szilágysomlyón városi tisztviselő volt, s mint ilyen kedvet kapott a színészethez és 1869. október 1-én beállt színésznek Szegedi Mihályhoz. 1871-ben színigazgatásba fogott, s hamarosan és a vidék egy legtekintélyesebb vezetője lett. Megfordult Pécsett, Baján, Kassán; 1885 és 1889 között Kolozsváron volt színigazgató, később Szabadkára ment, majd Miskolcra és Győrbe. Sikeres vezetője volt a Budai Színkörnek. Szerelmes és jellemszerepekben láthatta a közönség, valamint ilyen témában rendezett is. Társulatával sikeres előadásokat szervezett, kedvelt, népszerű igazgató volt.
Első neje Pozsonyi Júlia szende, második neje Almássy Júlia, anyaszínésznő (később Baróti Antal színész felesége) akivel 1896. december 15-én kötött házasságot.[1]
Működési adatai
- 1869–71: Szegedy Mihály, Egri, Szuper Károly.
Igazgatóként
- 1871: Orosháza;
- 1872: Déva;
- 1873: Marosvásárhely;
- 1874: Szamosújvár;
- 1875: Szászváros;
- 1876: Brassó;
- 1877: Baja;
- 1878–80: Pécs;
- 1880: Baja;
- 1881: Szabadka;
- 1882–86: Kassa;
- 1884: Budai Színkör;
- 1886: Kolozsvár;
- 1887: Székesfehérvár;
- 1888–93: Szabadka;
- 1893–96: Miskolc;
- 1896: Győr;
- 1897–99: Kecskemét;
- 1899–1901: Miskolc.
Jegyzetek
- ↑ Pesti Hírlap, 1896. december 7.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. , Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, .
További információk
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
- Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998.
