Ebben a cikkben megpróbáljuk a Broce témáját széles és részletes perspektívából tárgyalni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk az olvasónak erről a kérdésről. Elmélyedünk a különböző aspektusaiban, feltárjuk eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait. A Broce ma nagyon fontos és érdekes téma, ezért kulcsfontosságú annak megértése, hogy megértsük a különböző területekre gyakorolt hatását. Ezen a vonalon megkockáztatjuk, hogy felfedezzük azokat a lényeges elemeket, amelyek lehetővé teszik a Broce teljes és gazdagító elemzését, hogy gazdagítsuk a témával kapcsolatos ismereteket és reflexiókat.
Broce | |
![]() | |
A Stoni-öböl látképe a várból az előtérben Ston, távolabb a túloldalon Broce házaival | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Dubrovnik-Neretva |
Község | Ston |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 20230 |
Körzethívószám | (+385) 20 |
Népesség | |
Teljes népesség | 90 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 5 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Broce témájú médiaállományokat. | |
Broce falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Stonhoz tartozik.
Dubrovnik városától légvonalban 36, közúton 56 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, a Pelješac-félsziget középső-délkeleti részén, a hosszan elnyúló Stoni-öböl déli partján fekszik.
Broce területe már az ókorban lakott volt. Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Ilyen halomsírok találhatók a település határában is, melyeket később őrhelyként használtak. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A Római Birodalom bukása után Dalmácia a gótok, majd a Bizánci Birodalom uralma alá került. A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre a vidékre. A 9. században már létezett a stoni püspökség, melynek egyházi fennhatósága alá ez a terület tartozott. Ekkoriban a Pelješac-félsziget Zahumlje területének részeként a tengerparti Horvát Fejedelemség része volt. A 12. században a Zahumlje térségének zavaros történeti időszakában a félsziget a raškai uralkodók uralma alá került.
Több birtokos után a 14. század-ban a Pelješac-félsziget a Raguzai Köztársaság része lett, mely 1333-ban vásárolta meg Kotromanić István bosnyák bántól. Ezután egészen a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. Broce települést 1349-ben alapították a raguzaiak. 1478-ban elkezdődött a Stontól Broceig húzódó új védőfal építése, de a munkák idővel abbamaradtak. Több gótikus és reneszánsz házon kívül 1629-ben felépült a domonkosok temploma és kolostora.
1806-ban a térség a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. A településnek 1857-ben 161, 1910-ben 219 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után lakosságának száma a kivándorlás miatt fokozatosan csökkent. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a 87 lakosa volt. A lakosság régebben főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkozott, ma már főként a turizmusból él.
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
161 | 171 | 184 | 213 | 227 | 219 | 231 | 200 | 200 | 190 | 184 | 158 | 139 | 107 | 100 | 87 |
A lakosság fő bevételi forrása a turizmus mellett a halászat és a mezőgazdaság.