Botovo
Ez a cikk a Botovo témával foglalkozik, amely ma nagyon aktuálissá vált. Megalakulása óta a Botovo felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, vitákat és elmélkedéseket váltva ki fontosságáról és hatásáról különböző területeken. Az évek során a Botovo fejlődött és alkalmazkodott a társadalom változásaihoz, állandó érdeklődés témává vált. Ebben az értelemben fontos a Botovo-et érintő különböző szempontok mélyreható elemzése, a történelmi eredetétől a mai hatásig, hogy megértsük hatását és társadalmi hatókörét.
| Botovo | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Dörnye |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Slavko Loth |
| Irányítószám | 48322 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 232 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 96,38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 126 m |
| Terület | 3,31 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 13′ 08″, k. h. 16° 55′ 01″46.218889°N 16.916944°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 08″, k. h. 16° 55′ 01″46.218889°N 16.916944°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Botovo témájú médiaállományokat. | |
Botovo falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Dörnyéhez tartozik.
Fekvése
Kaproncától 10 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re északra a Drávamenti-síkságon, a Dráva jobb partján fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a késő bronzkorban éltek emberek. A települést a 17. század végén alapították, első írásos említése 1694-ben történt. Lakói a kuzmineci uradalomhoz tartoztak és szolgálataik fejében kezdetben szabadságjogokat élveztek. Később a kaproncai uradalomhoz csatolták. A település 18. században mérsékelten fejlődött, de a 19. században a Dráva áradásai miatt Dörnyéhez hasonlóan fejlődése visszaesett. Sokan a elköltöztek a faluból az áradások által kevésbé fenyegetett vidékekre. Az első fahíd 1814-ben épült itt a Dráván, ezt azonban az 1827-es áradás elsodorta. 1857-ben 366, 1910-ben 444 lakosa volt. 1898-ban megalapították Dörnye községet, melyhez a Đelekovectől elcsatolt Botovo falut is hozzácsatolták. 1920-ig Varasd vármegye Ludbregi járásához tartozott. 1963-ban közigazgatásilag Kaproncához csatolták. A községet 1993-ban alapították újra. 2001-ben a falunak 319 lakosa volt.
Nevezetességei
Közúti és vasúti határátkelőhely Magyarország felé. Itt található az M201-es számú Budapest-Gyékényes-Kapronca-Zágráb-Fiume vasútvonal drávai átkelőhelye, melyen a forgalom 1870-ben indult meg. Vasútállomásán a vonatok nem állnak meg.
Külső hivatkozások
- Dörnye község hivatalos oldala
- Horvát történelmi portál – A Kapronca környéki drávamenti települések fejlődése Archiválva 2011. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.