Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Čepelovac hatását különböző kontextusokban és forgatókönyvekben. A Čepelovac szerepét a történelemben, a jelenlegi társadalomban és a jövőben elemezzük. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Čepelovac nem csak egyéni, hanem kollektív szinten is milyen hatással volt. A keletkezésétől a fejlődéséig részletesen megvizsgáljuk, hogy a Čepelovac hogyan alakította és alakította át az emberi élet különböző aspektusait. Végül átgondoljuk, hogy a Čepelovac milyen következményeket és kihívásokat jelent a mai világ számára, valamint a jövő lehetséges perspektíváit.
Čepelovac | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Kapronca-Kőrös |
Község | Szentgyörgyvár |
Jogállás | falu |
Polgármester | Slavko Gračan |
Irányítószám | 48350 |
Körzethívószám | (+385) 048 |
Népesség | |
Teljes népesség | 302 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Népsűrűség | 13,81 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 155 m |
Terület | 27,44 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Čepelovac falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Szentgyörgyvárhoz tartozik.
Szentgyörgyvártól 6 km-re délnyugatra a Bilo-hegység északi lejtőin fekszik.
Kastélyát Petar von Trezić építtette, aki 1859-ben a solferinoi csatában tüntette ki magát. A kastély, melyet Barnagor kastélyaként említenek 1862 és 1867 között épült földszintes lakó és gazdasági épületegyüttesként romantikus stílusban. A család egészen 1987-ig volt a kastély birtokosa, amikor Lothar von Trezić felesége Jovanka eladta azt a Jelušić-Kranželić családnak. A falunak 1857-ben 679, 1910-ben 940 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Szentgyörgyi járásához tartozott. 2001-ben 379 lakosa volt.