A mai világban a Begányi Ferenc olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Begányi Ferenc számos vitát váltott ki, és növekvő érdeklődést váltott ki tanulmányozása és megértése iránt. Ebben a cikkben a Begányi Ferenc-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását. Mi a szerepe ma a Begányi Ferenc-nek? Milyen hatással volt az élet különböző területeire? Ezekkel és más kérdésekkel fogunk foglalkozni annak érdekében, hogy teljes és részletes képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.
Begányi Ferenc | |
![]() | |
Begányi Ferenc Muszorgszkij Hovanscsina című operájában, Ivan Hovanszkij herceg szerepében (1990) | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1937. február 27. Miskolc |
Elhunyt | 2000. július 4. (63 évesen) Budapest |
Pályafutás | |
Műfajok | opera, oratórium, dal |
Hangszer | énekhang |
Hang | basszus |
Díjak |
|
Tevékenység | operaénekes |
Begányi Ferenc (Miskolc, 1937. február 27. – Budapest, 2000. július 4.) Liszt-díjas opera-, oratórium- és dalénekes (basszus).
1960 és 1964 között a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult Balassa Istvánné irányításával. Végzés után két évig a Magyar Állami Operaházban volt énekkari tag, majd 1966-ban magánénekes lett. 1968-ban a szófiai énekversenyen a második díjat szerezte meg.
A basszus hangnem szinte valamennyi fontos operaszerepét elénekelte. Néhány jelentős szerepe:
Az operaszerepeken kívül oratórium- és dalénekesként is gyakran fellépett. Vendégszerepelt Európa számos országában, Mexikóban, az Amerikai Egyesült Államokban. Számos rádió-, televízió- és hanglemezfelvétel őrzi a hangját.