A mai világban a Andrássy Géza nagy jelentőséggel bír az élet különböző területein. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Andrássy Géza döntő szerepet játszik a döntéshozatalban és abban, ahogyan a napi kihívásokkal szembesülünk. A Andrássy Géza-et hosszú ideje tanulmányozzák és elemzik különböző tudományágak szakértői, akik igyekeznek jobban megérteni a társadalomra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Andrássy Géza-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az idők folyamán bekövetkezett fejlődésétől a modern életre gyakorolt hatásáig. Elemezzük továbbá az egyéni és kollektív fejlődésben betöltött jelentőségét, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit.
Andrássy Géza | |
Született | 1856. július 22.[1][2] Pest |
Elhunyt | 1938. augusztus 29. (82 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Kaunitz Eleonóra (1882. május 17. – nem ismert)[3][4] |
Gyermekei |
|
Szülei | Pálffy Gabriella Andrássy Manó |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy Géza témájú médiaállományokat. | |
Andrássy Géza, gróf (Pest, 1856. július 22. – Budapest, 1938. augusztus 29.) nagybirtokos, politikus, az MTA igazgatósági tagja (1931). Andrássy Manó fia.
A budapesti és genfi egyetemen jogi folytatott jogi tanulmányokat. 1881-ben tanulmányutat tett az USA-ban. Az Andrássy-féle vasművek tulajdonosa volt, amit utóbb eladott a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaságnak, ahol igazgatósági tag lett.
1891-től 1897-ig, majd 1910-től ismét országgyűlési képviselő volt; 1898-tól pedig főrendiházi, 1927-től felsőházi tag. A Szabadelvű Párt híve volt, Tisza István első miniszterelnöksége idején azonban a disszidensekhez, majd az alkotmánypárthoz csatlakozott.
Ismert sportvezető volt. Elnöke volt a Magyar Athlétikai Clubnak és a Nemzeti Lovardának. A lovaspólót ő honosította meg Magyarországon. Híres telivértenyésztő volt.