A Aján Tamás olyan téma, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Gazdag és változatos történelme miatt különböző területeken vita és vita tárgya volt. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális következményekig a Aján Tamás soha nem látott érdeklődést váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Aján Tamás-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak fontosságát és relevanciáját a mai világban. Részletes elemzéssel megpróbáljuk jobban megérteni ezt a jelenséget és mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
Aján Tamás | |
![]() | |
Született | 1939. január 12. (86 éves) Szamosújvár |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | sportmenedzser |
Tisztsége | elnök (2000–2020, Nemzetközi Súlyemelő-szövetség) |
Iskolái | Semmelweis Egyetem |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Aján Tamás témájú médiaállományokat. | |
Aján Tamás (Szamosújvár, 1939. január 12. –) nemzeti- és nemzetközi sporttisztviselő, magyar sportdiplomata, 2000-től 2020-ig a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség elnöke volt.
Az Aján család leszármazottja, erdélyi örmény őseit 1632-ig tudta visszavezetni. [1] A család az erdélyi Szamosújvárról Kolozsvárra költözött, ahol édesapja bankigazgató volt. A második világháború kezdete után Magyarországra jöttek, majd Ausztriába mentek tovább. A szovjet csapatok fordították vissza őket Budapestre. Gyermek- és ifjú korában több sportot is űzött, egyszerre volt tornász, atléta és úszó.[2]
Ötször jelentkezett az orvosi egyetemre, de politikai okok miatt nem vették fel.[3] Jelentkezett a Testnevelési Főiskolára (TF), ahova rögtön felvették. Az orvosi egyetem sohasem sikerült, de 1964-ben politikai tudományokból doktorátusi címet szerzett.[3] A főiskola után rövid ideig gimnáziumi tanárként dolgozott, majd Csanádi Árpád, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori főtitkára, az Országos Testnevelési és Sport Hivatal (OTSH) elnökhelyettesének köszönhetően került a hivatalba, a módszertani osztályra 1965 áprilisában.[2][3] Anyanyelvén – magyar – kívül angolul és oroszul beszél.[4] Három gyermek édesapja.[4]
Az OTSH módszertani osztályán öt sportág – birkózás, ökölvívás, cselgáncs, súlyemelés, vívás – tartozott hozzá.[5] 1968 januárjában a Magyar Súlyemelő-szövetség főtitkára lett.[6] Az 1969-ben megalakult Európai Súlyemelő-szövetség alelnöke lett.[6] 1970 és 1976 között a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF) alelnöke, majd 1976-ban a főtitkárává választották, amelyet elnökké választásáig, 2000-ig töltött be.[6] 1976-ban az IWF székhelye Budapestre került.[5] 1983-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) alelnöke lett, a pozíciót 1989-ig töltötte be.[6]
1986-ban a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, 1989-ben a főtitkára lett,[6] a pozícióból 2005 végén az olimpiai doppingesemények miatt visszalépett.[6] 2000. december 8-án a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF) elnökévé választották.[5] A szervezet élén négyszer újraválasztották (2005, 2009, 2013, 2017), kétszer ellenjelölt nélkül.[7][8]
2000-től a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja, 2010-től tiszteletbeli tagja.[3] A Doppingellenes Világszervezet (WADA) elnökségének tagja.[6] A Magyar Olimpiai Akadémia elnöke, a jereváni egyetem díszdoktora.[2]
2020 márciusában lemondott a tiszteletbeli NOB tagságáról.[9] 2020. április 15-én lemondott a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöki posztjáról.[10]
2022 júniusában a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) – doppingesetek eltussolása, doppingeljárások akadályozása miatt – örökre eltiltotta a sportvezetői tevékenységtől.[11]